Ajánld ismerőseidnek!
|
1. Teknős GPS - ÁLLAT
A tengeri teknősök 20 év után is visszatalálnak oda, ahol születtek, méghozzá GPS nélkül. Az álcserepes teknős a Föld mágneses mezejét használja térképként: a parton töltött első napjaiban bemagolja a mágneses lenyomatot, majd évekig az Atlanti-óceánt szeli át. Kikeléskor a Hold fénye vezeti a tengerhez, felnőttként a mágneses dőlésszög és intenzitás alapján navigál. 12 000 km-t is úszik, és 10 méteres pontossággal talál vissza ugyanarra az 50 méteres partszakaszra. A melegebb homokban több nőstény kel, felborítva az arányt.
2. Napraforgó tánca - NÖVÉNY
A fiatal napraforgó tényleg követi a Napot, ezt hívják heliotropizmusnak. Reggel keletre néz, napközben lassan nyugat felé fordul, éjjel visszaforog keletre, hogy reggelre újra kész legyen. A szár növekedési hormonjai, az auxinok az árnyékos oldalon gyorsabban nyújtanak. Ezzel 30%-kal több napfényt fog be és gyorsabban melegszik, vonzva a beporzókat. Amikor virága kinyílik, leáll a mozgás és végleg keletre rögzül, mert a reggeli Nap felmelegíti és a méhek azt keresik először. Idős korára ezért mindig napkelet felé mosolyog.
3. Máj regeneráció - EMBERI TEST
Az emberi máj az egyetlen belső szervünk, ami vissza tud nőni. Ha 70%-át eltávolítják, 2-3 hónap alatt eredeti méretének 90%-ára regenerálódik. Nem hegszövettel, hanem valódi működő sejtekkel. Percenként 1,4 liter vért szűr, 500 féle feladatot lát el: méregtelenít, vitaminokat raktároz, epét termel. Nincs fájdalomreceptora, ezért betegségei sokáig némák. Az alkohol, a túlzott cukor és a gyógyszerek terhelik legjobban. A májsejtek 150 napig élnek, ezért életmódváltással meglepően gyorsan javítható, de ha túl későn veszik észre, már nem tud regenerálódni.
4. Villámló homokvihar - IDŐJÁRÁS
A Szahara homokviharai néha villámlanak, pedig nincs felhő. A jelenség a triboelektromosság: a homokszemek egymáshoz dörzsölődve feltöltődnek, mint egy lufi a hajon. A vihar teteje pozitív, alja negatív lesz, és amikor kisül, 2-3 km hosszú villám cikázik a porban. Az ilyen villámokat száraz villámnak hívják és erdőtüzeket is indíthatnak. Egy nagy habub 3000 km-t is megtesz, eléri az Amazont és tápanyaggal trágyázza az esőerdőt. A porban lévő vas és foszfor az óceánt is táplálja, planktonvirágzást okozva.
5. Óriáskagyló - ÓCEÁN
A Tridacna gigas, az óriáskagyló több mint egy méteres és 250 kilós lehet, 100 évig él. Nem szűrögetéssel él főként, hanem napenergiával: köpenyében algákat nevel, amelyek fotoszintetizálnak és cukrot adnak neki. Színei – kék, zöld, lila – nem pigmentek, hanem iridofor sejtek, amik úgy szórják a fényt, mint egy prizma. Nappal kinyílik, éjjel becsukódik. Hiedelem, hogy becsapja a búvár lábát, de izma gyenge. Túlhalászás miatt veszélyeztetett, akváriumban szaporítják és telepítik vissza a korallzátonyokra, ahol élő víztisztítóként működik.
6. Mangrove pajzs - ÖKOSZISZTÉMA
A mangrove erdő a tenger szuperhőse. Gyökerei gólyalábakon állnak a sós vízben, kiszűrik a só 90%-át és oxigént pumpálnak az iszapba. Egy hektár mangrove annyi szén-dioxidot köt meg, mint négy hektár esőerdő, ezért kék karbonnak hívják. Hullámzást csillapít: a 2004-es cunaminál ahol kiirtották, 90%-os volt a pusztítás, ahol megmaradt, csak 10%. Óvoda a halaknak, a trópusi halak 75%-a itt nevelkedik. Magja a fán csírázik ki és ceruzaként pottyan az iszapba. Sajnos 50%-a eltűnt az elmúlt 40 évben garnélafarmok miatt.
