 |
A titokzatos éjszakai vadász: A fülesbagoly (Asio otus) élete
A fülesbagoly, vagy más néven erdei fülesbagoly (Asio otus), Magyarország egyik legismertebb és leggyakoribb bagolyfaja. Bár éjszaka vadászik, téli csoportos alvóhelyei miatt mégis gyakran szem elé kerül, különösen parkokban és temetőkben. A baglyok világában különleges helyet foglal el: megjelenése, hangja és viselkedése is különleges élményt nyújt a természetbarátok számára.
Előfordulása
Az erdei fülesbagoly elterjedési területe kiterjed Európától Ázsián át Észak-Afrikáig. Magyarországon gyakori fészkelő faj, különösen a síkvidéki és dombvidéki erdőszéleken, fasorokban, parkokban. A téli időszakban több ezer példány telel az országban, sokszor városi környezetben, ahol nagyobb fák nyújtanak menedéket.
-
Magyarországi állomány: 6,000–12,000 költőpár (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – MME, 2023)
-
Telelő példányok száma: Egy-egy városban akár több száz példány is összegyűlhet (pl. Szarvason 2021-ben 800 feletti példányt számoltak)
Megjelenése
A fülesbagoly közepes termetű bagolyfaj, hosszúkás testalkattal és feltűnő „fülpamacsokkal”, amelyek valójában nem a hallószervei, hanem a mimikri részei.
-
Testhossza: 35–40 cm
-
Szárnyfesztávolsága: 90–100 cm
-
Tömege: 220–350 gramm
-
Színezet: Sárgásbarna alapon fekete mintázat, jó rejtőszín az avarban és a fák törzsein
-
Szemszín: Élénk narancssárga
Életmódja
A fülesbagoly kifejezetten éjszakai életmódot folytat. Nappal rejtőzködik, általában fák sűrű lombjai között pihen. Télen gyakran kolóniákba verődik, amikor több tucatnyi példány együtt alszik, ami szokatlan a ragadozómadaraknál.
-
Aktivitás: Alkonyat után indul vadászatra
-
Téli viselkedés: Társas alvóhelyeken gyülekezik – ez segíthet a hőveszteség csökkentésében
Táplálkozása
A fülesbagoly elsősorban kisemlősökkel, főként mezei pockokkal táplálkozik. Egy-egy példány évente több mint 1,000 kisemlőst is elfogyaszthat, így jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági kártevők gyérítésében.
Fő zsákmány: Mezei pocok (Microtus arvalis), egerek, cickányok
Alkalmanként: Kisebb madarak, rovarok
Zsákmányszerzés módja: Halk, lebegő repüléssel, kiváló hallással és látással lokalizálja az áldozatot
Szaporodása
A fülesbagoly nem épít saját fészket, hanem általában elhagyott varjúfészkeket vagy más ragadozómadarak régi fészkeit foglalja el. Évente egyszer költ, de jó táplálékellátottság esetén másodköltés is előfordulhat.
Költési idő: Március–május
Fészekalja: 3–6 tojás
Költési idő: 25–30 nap
Fiókanevelés: A fiatalok 3 hetes koruk után elhagyják a fészket, de még nem tudnak repülni, úgynevezett „ágaskodók”
Önállóság: 2 hónapos korra
Fontos tudnivalók a védelméről
A fülesbagoly Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50,000 Ft. Fészkelőhelyeinek megőrzése, téli gyülekezőhelyeinek védelme, valamint a mérgező rágcsálóirtók kerülése kiemelten fontos.
Veszélyek: Mesterséges mérgezés (pl. rágcsálóirtók), élőhelyvesztés, túlzott zavarás
Védelem: Télen a lakosság is segíthet – ha gyülekezőhelyeket észlelnek, érdemes jelenteni az MME-nek
Érdekességek
A „fülek”: A fülesbagoly nevében szereplő „fül” nem a hallószerv, hanem tollpamacs, amit többnyire mimikriként használ a rejtőzködéshez
Láthatatlan vadász: Tollazata olyan szerkezetű, hogy repülés közben szinte hangtalan – ez segíti a meglepetésszerű támadást
Téli „bagolymustra”: Minden év januárjában önkéntesek országszerte felmérik a telelő baglyokat, segítve ezzel a faj védelmét
Mit jelent a „szellembagoly”?: Sok nép hiedelemvilágában a baglyok misztikus lények, a fülesbagoly éjszakai aktivitása és „ijesztő” tekintete miatt régen balszerencsét jelző madárként is számon tartották
Összegzés
A fülesbagoly nemcsak természetvédelmi szempontból értékes faj, hanem különleges megfigyelési élményt is kínál. Télen városi környezetben is találkozhatunk vele, ha tudjuk, mire kell figyelni. Élete, viselkedése és haszna a mezőgazdaságban is jól mutatja, miért érdemes védeni és jobban megismerni ezt a különleges ragadozómadarat.
