 |
A katicabogár (latinul: Coccinellidae) a rovarok osztályába, a bogarak rendjébe és a katicabogárfélék családjába tartozik. Világszerte több mint 6 000 ismert faj létezik, amelyek szinte minden kontinensen megtalálhatók. Magyarországon is gyakori látvány, főleg tavasszal és nyáron.
A katicabogár közismert és közkedvelt rovar, különösen a gyerekek körében. Élénk színei és pöttyös mintázata miatt könnyen felismerhető, és sok kultúrában a szerencse jelképének számít.
Előfordulás
A katicabogarak világszerte elterjedtek, kivéve az Antarktiszt. Előszeretettel élnek:
-
kertekben
-
mezőkön
-
erdőszéleken
-
szántóföldeken
-
parkokban
Ahol levéltetvek és más apró rovarok élnek, ott nagy valószínűséggel katicák is megtalálhatók. A mérsékelt égöv alatt különösen gyakoriak. Magyarországon több mint 90 fajuk fordul elő.
Megjelenés
A legismertebb faj a hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata), amely:
-
5–8 mm hosszú,
-
élénkvörös szárnyfedőkkel rendelkezik,
-
ezeken 7 fekete petty található (három-három mindkét oldalon és egy középen),
-
fekete színű a fej és a lábak.
A katicabogarak színvilága azonban változatos lehet:
-
piros, narancs, sárga, fekete szárnyfedők,
-
változó számú és méretű pettyek (0–20 között).
Ez a szín- és mintázatváltozatosság segít elriasztani a ragadozókat, ugyanis a feltűnő szín mérgező vagy kellemetlen ízű rovarra utal.
Életmód
A katicák főként nappali életmódot folytatnak. Aktívak tavasszal, nyáron és kora ősszel. Télen hibernálnak, gyakran csoportosan, kéreg alatt, kövek vagy avar alatt, illetve padlásokon, ablakrésekben is megjelenhetnek.
Életciklusuk 4 szakaszból áll:
Tojás: sárgás színű, a nőstény 10–50 tojást rak egy csomóban a levéltetűtelepek közelébe.
Lárva: hosszúkás, sötét színű, apró tüskékkel. Nagyon falánk – egy lárva akár 400 levéltetvet is elfogyaszthat.
Báb: nyugalmi állapotban a lárva bebábozódik.
Kifejlett imágó: a báb állapot után kikel a teljesen kifejlett katicabogár.
Táplálkozás
A katicák főként ragadozók, és nagyon hasznosak a mezőgazdaságban és kertészetekben.
Fő táplálékuk:
levéltetvek (aphidák),
pajzstetvek,
takácsatkák,
tripszek,
kis hernyók és lárvák.
Egyetlen katicabogár egy szezon alatt több mint 5 000 levéltetvet is elfogyaszthat! Emiatt a katicát természetes biológiai védekező eszközként is alkalmazzák.
Vannak fajok, amelyek növényi részekkel, virágporral vagy gombákkal is táplálkoznak – ezek nem mindig kedvezőek a mezőgazdaság szempontjából.
Szaporodás
A párzási időszak tavasszal kezdődik, a felmelegedést követően. A nőstények naponta akár 100 tojást is lerakhatnak, általában levéltetvek kolóniái közelében, hogy a kikelt lárvák rögtön élelemhez jussanak.
A petékből 3–5 nap alatt kelnek ki a lárvák. A teljes fejlődési ciklus (tojástól imágóig) 2–4 hét, az időjárási körülményektől függően.
A kifejlett katicák akár egy évig is élhetnek.
További tudnivalók és érdekességek
A katicabogarak védett fajok is lehetnek: például egyes ritka fajokat hazánkban is természetvédelmi oltalom alatt állnak.
Önvédelem: veszély esetén a katica sárga, kellemetlen szagú folyadékot bocsát ki a lábai közül (reflexvérzés).
Repülés: a katicák jól repülnek – a szárnyfedők alatt áttetsző hártyás szárnyak rejtőznek.
Invazív fajok: például a harlekinkatica (Harmonia axyridis), amely Ázsiából származik, de betelepítették Európába. Bár hatékony levéltetűpusztító, agresszív, és kiszorítja az őshonos fajokat.
Népi megfigyelések: Ha sok a katica, az bő termést vagy jó időt jelez – ez persze inkább folklór, mint tudomány.
A katica neve több nyelvben is a Szűz Máriához kapcsolódik (pl. „ladybird” = „Miasszonyunk madara” az angolban).
Összegzés
A katicabogár nem csupán szép és kedves megjelenésű rovar, hanem a természet egyik leghasznosabb élőlénye is. Szerepe a mezőgazdaságban és a biológiai növényvédelemben kiemelkedő. Védelme és élőhelyének megőrzése fontos a fenntartható ökoszisztémák szempontjából.
