 |
Előfordulás
A pulyka Észak-Amerika őshonos madara, amely vadon főként az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada erdőségeiben fordul elő. A háziasított pulykafajták (házipulyka) világszerte elterjedtek, elsősorban hústermelés céljából.
-
Vadpulyka elterjedése: USA keleti és déli régióiban a leggyakoribb.
-
Házipulyka: Európába a 16. században került be, ma már minden kontinensen megtalálható, kivéve az Antarktiszt.
Megjelenés
A pulyka a legnagyobb testű baromfik közé tartozik. Két legismertebb faja a vadpulyka (Meleagris gallopavo) és az őspulyka (Meleagris ocellata).
-
Testtömeg:
-
Házipulyka hím: 11–18 kg (néha akár 20+ kg)
-
Tojó: 5–8 kg
-
Vadon élő hím pulyka: 7–10 kg
-
-
Testhossz: 100–125 cm
-
Szárnyfesztávolság: akár 1,5–1,8 méter is lehet
-
Tollazat: A vadpulyka sötét, bronzos fényű tollazattal rendelkezik. A házipulyka fajtától függően lehet fehér, fekete, barnás vagy tarkázott.
Jellemzők:
-
Meztelen fej és nyak, bőrbóbiták (karunkula) díszítik.
-
A hím pulyka jellegzetes „szakállat” visel, ami egy szőrszerű képződmény a mellkasán.
-
Erős lábuk van, amely kiválóan alkalmas kaparásra.
Életmód
A vadpulyka nappali életmódot folytat. Általában kis csapatokban (családok, tojók csibékkel, illetve kakasok külön csoportban) él. Éjszakára fákra repül fel, hogy ragadozóktól biztonságban aludjon.
-
Mozgás: bár repülni is tud, főként futással közlekedik.
-
Repülés: vadon élő pulykák rövid távon képesek repülni akár 80 km/h sebességgel.
-
Futás: akár 30–40 km/h sebességre is képesek.
Táplálkozás
Mindenevő madár, az étrendjét az évszak és az elérhető táplálék határozza meg.
Főbb táplálékforrások:
-
Növényi eredetű: magvak, bogyók, gyümölcsök, fűfélék, levelek
-
Állati eredetű: rovarok, férgek, apró csigák
-
Táplálkozás vadon: elsősorban a talajon keresgél, de néha fákon is csipeget
A házipulykákat jellemzően takarmánnyal (kukorica, szója, búza) etetik, gyakran vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítva.
Szaporodás
A pulykák nem monogámok, a hímek több tojóval is párzanak. A párzási időszak tavasszal van, általában áprilistól júniusig.
-
Udvarlás: a hímek jellegzetes tollborzolással, „páváskodással” és „duruzsolással” próbálnak párt találni.
-
Fészek: egyszerű mélyedés a földön, amit a tojó bélel ki.
-
Tojásrakás: 8–15 tojás (vadon); házipulykáknál akár 20 is lehet.
-
Kotlás: 28 napig tart.
-
Fiókák: fészekhagyók, a kikelést követő pár órán belül képesek járni.
A pulykacsibék gyorsan fejlődnek, és már néhány hetes korukban képesek rövid távokat repülni (vadon).
Tudnivalók
Élettartam:
Vadon: 3–5 év (ragadozók miatt)
Házi körülmények között: akár 10 év is lehet, de ipari tartásban jellemzően 5–6 hónapos korban levágják.
Használat: a pulykahús kiváló fehérjeforrás, alacsony zsírtartalmú, így népszerű egészségtudatos étrendekben is.
Pulykafajták:
Bronzpulyka: sötét tollazat, húshozam kiváló
Fehér holland: ipari tenyésztésre alkalmas, gyorsan növekszik
Norfolk fekete: hagyományos angol fajta, ízes húsa miatt kedvelt
Érdekességek
A vadpulykát Benjamin Franklin az USA nemzeti madarának javasolta a sas helyett, mert „tisztességesebb és amerikaibb madár”.
A pulykák képesek „beszélgetni”: több mint 20 különféle hangjelzést használnak a kommunikációhoz.
A hím pulykák az udvarlási időszakban akár fél órán keresztül is „táncolhatnak”, miközben kiterjesztik tollazatukat.
A vadpulykák kiváló látással bírnak – a látómezőjük 270°, színesben látnak és rendkívül gyorsan reagálnak a mozgásra.
Összefoglalás
A pulyka egy rendkívül sokoldalú és érdekes madárfaj, amely vadon is életképes, de háziasított formában is jelentős szerepet játszik az emberiség húsellátásában. Megjelenése, viselkedése és alkalmazkodóképessége lenyűgöző, különösen figyelembe véve, hogy egyszerre képes vadon megélni és ipari körülmények között is fejlődni.
