 |
A teknősök a hüllők (Reptilia) osztályába, azon belül a teknősbékák rendjébe (Testudines) tartoznak. Ez a rend körülbelül 360 ismert fajt foglal magába, amelyek rendkívül változatos élőhelyeken élnek – az édesvizektől kezdve az óceánokon át egészen a szárazföldig.
A teknősök legismertebb jellemzője a kemény páncéljuk, amely védi őket a ragadozókkal és a külső behatásokkal szemben. E különleges állatcsoport tagjai évmilliók óta léteznek, és számos érdekes alkalmazkodással rendelkeznek.
Előfordulás
A teknősök kozmopolita elterjedésűek, ami azt jelenti, hogy szinte az egész világon megtalálhatók, kivéve a rendkívül hideg éghajlatú területeket, mint az Antarktisz. Fő élőhelyeik:
-
Tengerek és óceánok: például a levesteknős (Chelonia mydas) vagy a bőrteknős (Dermochelys coriacea)
-
Édesvizek: tavak, folyók, mocsarak (pl. mocsári teknős – Emys orbicularis)
-
Szárazföld: sivatagos és félsivatagos területeken is (pl. görög teknős – Testudo graeca)
Magyarországon egyetlen őshonos teknősfaj él: az európai mocsári teknős (Emys orbicularis), mely védett és fokozottan veszélyeztetett faj.
Megjelenés
A teknősök testét egy kemény páncél borítja, amely két részből áll:
-
Hátpáncél (carapax) – a felső rész
-
Haspáncél (plastron) – az alsó rész
A páncélt csontos elemek és szarupajzsok alkotják. A teknősök testmérete változatos:
-
A legkisebbek: például a pöttyös törpetechnős (Homopus signatus) – kb. 8–10 cm hosszú
-
A legnagyobbak: például a bőrteknős (Dermochelys coriacea) – akár 2,5 méter hosszú és 700 kg-os is lehet
Színük általában barna, zöld, fekete vagy szürkés, álcázó mintázattal.
Életmód
A teknősök hidegvérűek (ektoterm állatok), tehát testhőmérsékletük a környezetüktől függ. Az életmódjuk az élőhelyükhöz igazodik:
-
Vízi teknősök: jó úszók, a vízben érzik magukat a legjobban, napozás közben a partra másznak.
-
Szárazföldi teknősök: lassú mozgásúak, inkább földön élnek.
-
Tengeri teknősök: életük nagy részét a nyílt óceánban töltik, csak a nőstények jönnek partra tojást rakni.
Egyes teknősök téli álmot (hibernációt) alszanak hidegebb területeken.
Táplálkozás
A teknősök táplálkozása szintén élőhelyükhöz igazodik. Lehetnek:
-
Növényevők (herbivorok): például a szárazföldi teknősök, füveket, leveleket, gyümölcsöket esznek
-
Mindenevők (omnivorok): édesvízi teknősök, növényi részeket és kisállatokat is fogyasztanak
-
Húsevők (karnivorok): néhány tengeri teknősfaj medúzákat, puhatestűeket, halakat eszik
A tengeri teknősök közül a levesteknős növényevő, míg a bőrteknős főként medúzákkal táplálkozik.
Szaporodás
A teknősök tojással szaporodnak. A nőstény a parton, puha talajba váj fészket, amelybe akár 50–150 tojást is rakhat (fajtól függően). A tojásokból a kicsinyek 6–12 hét alatt kelnek ki.
A kicsik rögtön elindulnak a víz felé (tengeri teknősöknél)
A hőmérséklet befolyásolhatja az utódok nemét: melegebb homok több nőstényt eredményez, hűvösebb több hímet.
A teknősök szexuális érettsége nagyon későn következik be, gyakran 10–30 éves korukban. Ez a lassú szaporodási ciklus is hozzájárul a sebezhetőségükhöz.
Tudnivalók és Védelem
A teknősök jelentős része veszélyeztetett a következők miatt:
Élőhelyek pusztítása
Környezetszennyezés (pl. műanyaghulladék)
Orvvadászat, illegális kereskedelem (különösen a díszállat-kereskedelemben)
Klímaváltozás – befolyásolja a fészkek hőmérsékletét
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) listáján számos faj szerepel különböző veszélyeztetettségi kategóriákban.
Érdekességek
A teknősök akár 100 évig is élhetnek, főként a nagyobb szárazföldi fajok, mint az aldabrai óriásteknős.
A teknősök „páncélja” a csontváz része, és nem tudják azt elhagyni.
Tengeri teknősök vándorlása lenyűgöző: például a levesteknős akár 3000 km-t is megtesz a táplálkozóhely és a fészkelőhely között.
A bőrteknős testhőmérsékletét képes részben szabályozni, így hidegebb vizekben is megél – ez ritka képesség a hüllők körében.
Egyes fajok, például az amerikai aligátorteknős (Macrochelys temminckii) ragadozó módjára vadásznak, nyelvükön lévő nyúlvánnyal csalogatják az áldozatot.
Összefoglalás
A teknősök hosszú evolúciós múlttal rendelkező állatok, melyek fontos szerepet töltenek be a vízi és szárazföldi ökoszisztémákban. Sok fajuk veszélyben van, ezért kiemelt fontosságú a természetvédelem és az élőhelyek megőrzése. A teknős nemcsak különleges megjelenésével, hanem életmódjával és túlélési stratégiáival is lenyűgöző élőlény, amely méltán vált számos kultúra szimbólumává a bölcsesség és a kitartás jelképeként.
