Napi Természet 6 rész

Ajánld ismerőseidnek!
Kép

1. Pingvinek szerelme - ÁLLAT
Az Adélie-pingvinek a világ legromantikusabb állatai. A hím nem virágot ad, hanem a tökéletes kavicsot keresi a fagyos parton. Ha talál egy sima, szép követ, odatotyog a kiszemelt tojóhoz és a lába elé helyezi. Ha a tojó elfogadja, a kavics a közös fészekbe kerül és egy életre együtt maradnak. A kavics valuta az Antarktiszon, lopják, őrzik, verekednek érte. Minél magasabb a fészek, annál védettebb az olvadéktól. A párok évről évre visszatérnek ugyanarra a helyre, több ezer pingvin közül ismerik fel egymás hangját.

2. Welwitschia csoda - NÖVÉNY
A namíbiai sivatagban él a világ legbizarrabb növénye, a welwitschia mirabilis. Mindössze két levéllel éli le akár 2000 éves életét. A két levél soha nem hullik le, folyamatosan nő, a szél szalagszerű cafatokra tépi. Gyökér helyett leveleivel issza a ködöt: speciális pórusai hajnalban kicsapják a párát és bevezetik a szövetekbe. Kétlaki, külön hím és nőivarú példányok vannak, tobozszerű virágzattal. Az őslakos himbák otjize-nek hívják, szentként tisztelik. A botanikusok élő kövületnek tartják, mert a jura korból maradt fenn változatlanul.

3. Könnyek titka - EMBERI TEST
A könnyeink nem egyformák. Három típus van: alapkönny, ami folyamatosan nedvesít, reflexkönny, ami hagymától vagy füsttől jön, és érzelmi könny, ami örömtől vagy bánattól. Mikroszkóp alatt mindhárom más kristálymintát ad, az érzelmi könnyben több a fehérje és stresszhormon. Naponta 5-10 ml-t termelünk, évente egy kis fürdőkádat. A könny lizozimot tartalmaz, elpusztítja a baktériumokat, ezért védi a szemet. Síráskor a kortizol kiürül, ezért érzünk megkönnyebbülést utána. Az újszülöttek csak 3 hónaposan kezdenek igazi könnyeket hullatni.


  
4. Kék láng vulkán - VULKÁN
Indonéziában a Kawah Ijen vulkán éjszaka kék lángokkal ég, mintha sci-fiből lépett volna elő. Nem a láva kék, hanem a kén. A kráterből 600 fokos kén-dioxid gáz tör fel, ami levegővel érintkezve meggyullad és 5 méter magas elektromos kék lánggal ég. Nappal láthatatlan, csak éjjel dereng. A kráter tava a világ legsavasabb tava, pH-ja 0,5, olyan, mint az akkumulátorsav. Helyi bányászok éjszaka kézzel gyűjtik a megszilárdult ként, gyakran maszk nélkül. A kék fény az egész hegyoldalt neonkékre festi, turisták ezrei másznak fel érte.

5. Világító gombák - GOMBA
Az éjszakai erdő talaja néhol zöldesen dereng, ezt világító gombák okozzák, mint a Mycena chlorophos. A jelenség biolumineszcencia, ugyanaz a kémia, mint a szentjánosbogaraknál: luciferin és oxigén reakciója fényt bocsát ki hő nélkül. A gomba így vonzza a rovarokat, akik széthordják spóráit. Több mint 80 világító faj ismert, főleg trópusokon. Brazíliában újholdkor egész erdő világít. Régen foxfire-nek, rókatűznek hívták és fáklyaként használták. A fény erőssége 24 órás ritmust követ, éjjel a legerősebb, nappal kialszik, energiatakarékosságból.

6. Atacama virágzása - ÖKOSZISZTÉMA
A chilei Atacama a Föld legszárazabb sivataga, egyes részein 400 éve nem esett eső. Mégis 5-7 évente csoda történik: El Niño évében eső érkezik és a sivatag rózsaszín-lila virágszőnyeggé változik. A talajban évtizedekig alvó magok 48 óra alatt kicsíráznak, több mint 200 endemikus faj nyílik egyszerre, amelyek sehol máshol nem élnek. A virágmező csak 2-3 hétig él, magot szór és újra elalszik akár 10 évre. A NASA Mars-tesztnek használja a sivatagot. A jelenség ma védett, letépése szigorúan tilos és büntetik, hogy megmaradjon a jövőnek is.

Print Friendly and PDF