 |
A hód (latinul Castor) az egyik legismertebb rágcsáló, különösen híres építő tevékenységéről: gátakat, várakat és csatornákat épít a vizek szabályozására. Két ma élő faja van: az eurázsiai hód (Castor fiber) és az észak-amerikai hód (Castor canadensis). Bár hasonlóak, külön fajok, és több anatómiai és genetikai különbség is van köztük.
Előfordulás
● Eurázsiai hód (Castor fiber)
-
Elterjedés: Európában és Ázsia nyugati részén él. Az 1900-as évek elejére szinte kipusztult Európából, de újratelepítések és védelem hatására mára újra elterjedt.
-
Magyarországon: A Duna mentén és más nagyobb folyók (pl. Rába, Dráva, Tisza) környékén egyre gyakoribb, főként a 1990-es évek óta történt visszatelepítések révén.
● Észak-amerikai hód (Castor canadensis)
-
Elterjedés: Kanada, az USA nagy része, Mexikó és az USA északi részein él. Az egyik leggyakoribb vízi emlős az amerikai kontinensen.
Megjelenés
-
Testhossz: 80–100 cm
-
Farokhossz: 25–35 cm (lapított, pikkelyes)
-
Testtömeg: 15–30 kg, de akár 40 kg is lehet
-
Bundája: Vízálló, sűrű szőrzet. Barna, de árnyalatban változhat.
-
Farkuk: Erősen lapított, pikkelyes – segíti az úszást és hőszabályozást.
Életmód
A hód félig vízi életmódot folytat. Élete nagy részét tavak, folyók, patakok mentén tölti. Kiváló úszó, víz alatt akár 15 percig is képes maradni. Az orrát és fülét automatikusan lezárja a víz alatt.
Hódvár és gátépítés:
-
A hód várat (odút) és gátat épít fából, sárból és kövekből.
-
A gát célja a vízszint szabályozása: ezzel mélyebb, védettebb víztestet hoz létre, ahol biztonságosabban élhet és hozzáférhet a táplálékhoz.
-
A hódvár bejárata mindig a víz alatt van, így védekezik a ragadozók ellen.
Táplálkozás
A hód növényevő:
Kedvenc táplálékai: fűzfák, nyárfák, nyírfák kérge, hajtásai, vízinövények, gyökerek, nádfélék.
Téli táplálékraktárakat gyűjt a víz alá, főként ágakat, amelyeket a jég alatt is elérhet.
Szaporodás
Párzási időszak: január–február (északon később)
Vemhességi idő: 100–105 nap
Utódok száma: általában 1–4 kölyök, évente egyszer.
A fiatalok 6 hetes korukban hagyják el először az odút, de a családnál maradnak akár 2 évig is.
További tudnivalók
A hódok monogámok, egy életre választanak párt.
Társas lények: családi csoportokban élnek, melyben a szülők és utódaik vannak jelen.
Területvédők – illatmirigyekkel jelölik meg a területüket, különösen a hódvár közelében.
Érdekességek
A hód foga sosem áll meg a növésben – folyamatos rágással koptatják.
A farokkal figyelmeztető csapásokat adnak le a vízre veszély esetén.
A hódvárban külön „szobák” lehetnek: hálóhely, táplálékraktár, menekülőút.
Rendkívül fontos ökológiai szerepük van: gátjaik és tavacskáik élőhelyet biztosítanak más fajoknak is (madarak, halak, rovarok, kétéltűek).
Egyes hódgátak olyan hosszúak, hogy az űrből is láthatók! A leghosszabb hódgát (Kanadában) több mint 850 méter hosszú.
A hód védelme
Az európai hód a legtöbb országban, így Magyarországon is védett faj.
Az emberi tevékenységek (csatornázás, mezőgazdaság) veszélyeztethetik élőhelyét, de természetvédelmi programok révén állománya stabilizálódik.
Néhány helyen konfliktusforrás lett, mert gátjai elöntést okozhatnak mezőgazdasági területeken – ezekben az esetekben engedéllyel szabályozható a tevékenységük.
Összegzés
A hód nemcsak különleges megjelenésű és intelligens állat, hanem ökoszisztéma-mérnök is. Gátjaival és építményeivel átalakítja környezetét, elősegítve a biológiai sokféleséget. Védelme és megőrzése kulcsfontosságú természetvédelmi feladat – a hód a vizes élőhelyek egészségének jelzőfaja.
