 |
A páva (tudományos nevén Pavo cristatus) a madárvilág egyik legismertebb és leglenyűgözőbb képviselője. Pompás tollazata, különösen a hím példányok látványos farktollazata az emberi kultúrában is mély nyomot hagyott. Ez a cikk részletesen bemutatja a pávák előfordulását, megjelenését, életmódját, táplálkozását, valamint számos érdekességet is felsorakoztat erről a káprázatos madárról.
Előfordulás
A leggyakoribb és legismertebb faj az indiai páva (Pavo cristatus), amely:
-
Őshonos: India, Srí Lanka, Nepál, Banglades és Pakisztán.
-
Elterjedt: Díszmadárként világszerte elterjedt – parkokban, állatkertekben, díszkertekben is gyakori Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.
-
Élőhelye: Főként nyílt erdőségekben, szavannákon, mezőgazdasági területek közelében, emberi települések szomszédságában él.
Megjelenés
Hím páva (kakas)
-
Méret: Testhossza 100–125 cm, de a díszes faroktollakkal együtt akár 2,25 métert is elérhet.
-
Súly: 4–6 kg.
-
Színezet: Fej és nyak fémes kék, míg a test többi része zöldes és bronzos árnyalatú.
-
Faroktollazat: 200-250 szálból álló hosszú, szemet mintázó tollazat (ez valójában nem a farka, hanem a felső farkfedő tollai).
Tojó (tyúk)
-
Méret: Kisebb, kb. 90–100 cm hosszú.
-
Színek: Kevésbé feltűnő, barnás, zöldes tollazat – a rejtőzködés miatt.
-
Hiányzik a díszes tollazat: A farokdísz nem fejlődik ki.
Életmód
A pávák talajon élő madarak, bár tudnak repülni, csak rövidebb távokra és általában alvóhelyeikre (fákra) repülnek fel éjszakára.
-
Társas lények: Általában kisebb csoportokban élnek (1 hím több tojóval).
-
Nappali madarak: Aktívak a nappali órákban, pihenő idejüket árnyékos helyeken töltik.
-
Élettartam: Vadon kb. 15 év, fogságban akár 20-25 év.
Szaporodás
-
Udvarlás: A hím hatalmas farokdíszét legyezőszerűen kitárva udvarol a tojónak, miközben vibráló hangokat és mozdulatokat is használ.
-
Párosodási időszak: Általában a monszunhoz (esős évszakhoz) kötődik – júniustól szeptemberig.
-
Fészek: A tojó a földön, bokrok alján készít sekély fészket.
-
Tojások: 3–6 világosbarna tojást rak, melyeket kb. 28 napig költ.
-
Fiókák: Fészekhagyók – a kikelés után rögtön követik az anyjukat.
Táplálkozás
A pávák mindenevők, táplálékuk változatos:
Rovarok: szöcskék, sáskák, csótányok, hangyák.
Kis gerincesek: kisgyíkok, kígyófiókák, egerek.
Növényi anyagok: magvak, gyümölcsök, levelek, bogyók.
Emberi környezetben: gabonafélék, kenyérmorzsák, konyhai hulladék.
Tudnivalók és érdekességek
1. Szent állat Indiában
A páva India nemzeti madara, és szentként tisztelik a hindu vallásban. A harc és gyógyítás istene, Kartikéja hátasállata. A páva továbbá Saraswati istennő és Krisna attribútuma is.
2. „Szemek” a tollon
A farok dísztollain található „szemfoltok” a természetes szelekció és a szexuális kiválasztás révén fejlődtek ki. A tojók gyakran a díszesebb hímeket részesítik előnyben.
3. Hangadás
A hímek hangos, éles kiáltásokat hallatnak, különösen az esős évszak közeledtével – ez párzási időszak jele.
4. Albínó páva
Az úgynevezett „fehér páva” nem albínó, hanem leukisztikus példány – szeme sötét, nem vörös. Genetikai ritkaságként különösen értékes díszmadár.
5. Repülés
Noha nehézkes testalkatúak, a pávák jól tudnak repülni – főként menekülés vagy éjszakai pihenés céljából szállnak fel fákra.
Fenyegetettség és védelem
Természetes ellenségek: Sakálok, leopárdok, nagyobb madarak (pl. sasok), kígyók.
Védekezés: Hangos riasztóhang, fákra menekülés.
Védettség: Az indiai páva védett állat India-szerte. A vadászatát törvény tiltja.
Összegzés
A páva a természet egyik legékesebb alkotása, amely nemcsak szépségével, hanem érdekes viselkedésével és kulturális jelentőségével is kiemelkedik az állatvilág sokszínűségéből. A pávák fenntartása, megőrzése és tisztelete fontos szerepet játszik abban, hogy ez a különleges madárfaj a jövő generációi számára is megmaradhasson.
