![]() |
Margit híd budai hídfőjétől csupán egy rövid sétára található Budapest egyik legérdekesebb és legszebb történelmi helyszíne: Gül Baba türbéje és a hozzá tartozó Rózsakert. A türbe – azaz muszlim síremlék – a 16. századi oszmán megszállás egyik különleges emléke, amelyet az évek során nemcsak a történelem, hanem a természet szépsége és a kultúrák találkozása is legendává tett.
Ki volt Gül Baba? – A „Rózsák atyja” legendája
Gül Baba neve magyarul annyit jelent, mint „a rózsák atyja” – a név szó szerint is kifejezi azt a misztikus és spirituális aurát, amely személyét körüllengte. Gül Baba egy bektási dervis, azaz egy misztikus iszlám szerzetes volt, aki az oszmán birodalom idején, 1541-ben érkezett Budára, a török hadak kíséretében. A bektási rendet főként a janicsárok pártfogolták, és az oszmán szellemi elit részeinek számítottak.
A hagyomány szerint Gül Baba nem harcos, hanem tanító és költő volt, akit mély vallásosság és békés természet jellemzett. A rózsa – a szív, a szeretet és az isteni szépség szimbóluma – fontos szerepet játszott tanításaiban, így lett ő „a rózsák atyja”. A legenda szerint Budán halt meg 1541-ben, nem sokkal azután, hogy a várost elfoglalták az oszmánok. A tiszteletére épített türbe hamarosan zarándokhellyé vált a muszlimok számára.
A türbe története – Török síremlékből nemzeti emlékhely
A türbét – amely egy nyolcszög alaprajzú, kupolás épület – 1543 és 1548 között építették meg. Az évszázadok során az épület számos átalakításon esett át. A török uralom végét követően a türbét előbb keresztény kegyhellyé, majd a Habsburg időkben elfeledett műemlékké vált. A 19. században romantikus orientális stílusban restaurálták, és egyre többen látogatták.
A 20. században újra felfedezték történelmi és kulturális értékét. A türbe 1914 óta műemlékvédelem alatt áll, és Gül Baba sírja a világ legészakibb muszlim zarándokhelyének számít. A helyszínt a magyar és török állam közösen tartja fenn, és az elmúlt években több körben is felújították, legutóbb 2017–2018-ban egy nagyszabású rekonstrukció során.
A Rózsakert – Tisztelgés a rózsák szentje előtt
A türbét övező Rózsakert nemcsak Gül Baba nevéhez kapcsolódik, hanem egy szimbolikus térként is működik. A rendezett teraszos kertben különféle rózsafajták pompáznak – szimbolizálva a dervis szellemiségét és békességét. A kert nem csupán botanikai látványosság, hanem pihenőhely is a város zajától menekülők számára. Tavasztól őszig csodálatos a látvány, ahogy a rózsák színe beborítja a lejtőt.
A Rózsakerthez egy modern látogatóközpont is tartozik, amelyben interaktív kiállítások, kávézó és kulturális programok várják az érdeklődőket. A kertet és a türbét együttműködésben gondozza a magyar állam és a Török Köztársaság.
Mit találunk a helyszínen?
-
A türbe épülete – Belül található Gül Baba sírja, körülötte díszes dervis emlékhelyek, iszlám motívumok.
-
Rózsakert – Teraszos kialakítás, rengeteg rózsa, padok, sétautak.
-
Látogatóközpont – Modern kiállítás, ajándékbolt, kávézó.
-
Kilátás – A kert felső részéből csodás kilátás nyílik a városra, különösen a Margit híd irányába.
Megközelítés – Hogyan juthatunk el a türbéhez?
A Gül Baba türbéje és Rózsakertje a Gül Baba utca végén, a Rózsadomb lejtőjén található, a Margit híd budai hídfőjétől néhány száz méterre.
Gyalogosan:
-
A 4-es vagy 6-os villamossal utazz a Margit híd, budai hídfő megállóig.
-
Innen indulj el észak felé, a Frankel Leó úton.
-
Fordulj jobbra a Gül Baba utcába – ez egy meredek, macskaköves, de gyönyörű kis utca.
-
Néhány perces sétával felérsz a türbéhez és a Rózsakerthez. Az út kb. 10–12 perces sétával teljesíthető.
Figyelem: Az utca meredek, így kényelmes cipő viselése ajánlott.
🔶 Gyalogos útvonal a Margit híd budai hídfőjétől Gül Baba türbéjéhez (lépcsős útvonalon)
📍 Kiindulópont: Margit híd, budai hídfő (4-6-os villamos megálló)
-
Indulj el észak felé a Frankel Leó úton (ez az a főút, amely a villamosmegállótól indul, párhuzamosan a Duna-parttal).
-
Néhány perc séta után bal kéz felé meglátod a Mecset utcát – fordulj be ide (kicsi, hangulatos utca).
-
A Mecset utca végén találod a lépcsős feljáratot: ez a Gül Baba utca alsó szakasza, amely csak gyalogosan járható. Innen indul a meredek kőlépcsős rész, amely közvetlenül felvezet a türbéhez és a Rózsakerthez.
-
A lépcsőzés kb. 5-8 percet vesz igénybe, de a végén szép kilátás és kellemes környezet vár.
🏞️ Útközben látható érdekességek
A lépcsős út mentén kis kőpadok, kovácsoltvas korlát és kandeláberek díszítik az utat.
A környék csendes, zöldövezeti jellegű, a házak egy része még a századfordulóról származik.
Már a lépcsősor tetejéről látszik a kupolás türbe, és a mellette húzódó Rózsakert teraszos formája.
🧭 Alternatív: kevésbé meredek, de hosszabb út
Ha nem szeretnél lépcsőzni, akkor a Frankel Leó úton kicsit továbbhaladva a Bem József utca – Törökvész út – Gül Baba utca felső szakaszán keresztül is megközelíthető a türbe, ez egy lankásabb, de hosszabb séta (és autóval is járható).
🕰️ Hasznos tudnivalók
Nyitvatartás: A türbe és kertje általában hétfőtől vasárnapig 10:00–18:00 között látogatható. Érdemes előre ellenőrizni az aktuális nyitvatartást, különösen ünnepnapokon.
Belépés: A látogatás ingyenes, de a látogatóközpont egyes kiállításai vagy eseményei fizetősek lehetnek.
Kutyát is lehet vinni, ha pórázon van, de a beltéri részekre nem vihető be.
📸 Tipp: fotózni naplementekor!
A türbe felső részéről – különösen a Rózsakert teraszairól – gyönyörű a kilátás a Dunára és a Margit hídra, különösen naplemente idején. Ezért sok fotós és párok is szívesen látogat
Érdekességek és kulturális jelentőség
A türbe az iszlám és keresztény világ békés együttélésének szimbóluma.
A hely számos török állami delegáció, zarándok és művész által is látogatott.
Gül Babát a magyar és török kultúra közös örökségének tekintik.
Több filmben, irodalmi műben is megemlékeznek róla – például Jókai Mór is ír róla regényeiben.