![]() |
A japán lonc gyakran díszíti kerítések, lugasok oldalát, és sűrű, illatos virágzata miatt sok kertész kedvence. De kevesen tudják, hogy ez a szépség nemcsak díszít, hanem gyógyító ereje is van – főként a hagyományos kínai orvoslásban számít nagyra. Ismerd meg közelebbről ezt az arany-fehér virágú kúszónövényt!
Leírása
A japán lonc (Lonicera japonica) Kelet-Ázsiából, elsősorban Japánból, Koreából és Kínából származik. Fásodó szárú, évelő, örökzöld vagy félörökzöld kúszónövény, amely akár 5-10 méterre is felkúszhat, ha van mire kapaszkodnia. Kiválóan alkalmas kerítések, pergolák, falak befuttatására.
Jellemzői:
-
Levelei tojásdadok, keresztben átellenesen helyezkednek el.
-
Virágai eleinte fehérek, majd sárgára változnak, és nagyon illatosak – különösen estefelé.
-
Virágzás: májustól akár augusztusig is eltarthat.
-
Termése kis fekete bogyó, amely emberi fogyasztásra nem alkalmas.
A növény gyorsan terjed, helyenként invazív is lehet, ha nem tartjuk kordában – de megfelelő metszéssel remekül formázható.
Gyógyhatásai
A japán lonc virágait (Flos Lonicerae vagy Jin Yin Hua) évezredek óta használják a kínai gyógyászatban, különösen fertőzések, láz és gyulladások kezelésére.
Főbb hatóanyagai:
-
flavonoidok (pl. luteolin, rutin),
-
szaponinok,
-
illóolajok,
-
klorogénsav és kávésav-származékok.
Gyógyhatásai:
-
Gyulladáscsökkentő – elsősorban felső légúti és bőrgyulladások esetén.
-
Lázcsillapító – hűtő hatása miatt lázas állapotokban használják.
-
Antibakteriális és antivirális – laboratóriumi vizsgálatok szerint hatékony több baktérium és vírus ellen is.
-
Méregtelenítő – a hagyományos kínai orvoslás szerint „tisztítja a hőt és a mérget” (pl. torokgyulladás, kelések esetén).
-
Immunrendszer-erősítő – serkentheti a szervezet természetes védekezését.
Felhasználása
A japán lonc virágai a leggyakrabban használt részei, de a szára és a levelei is rendelkeznek némi gyógyhatással.
1. Teaként
Szárított virágból készített főzetként alkalmazzák, főként megfázás, torokgyulladás és influenza esetén. Hűsítő, enyhén kesernyés ízű tea, gyakran kombinálják más gyógynövényekkel, mint a bodzával vagy kamillával.
Elkészítése:
1 teáskanál szárított virágot 2 dl forró vízzel leöntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
2. Főzet lemosásra
A főzet külsőleg használva enyhítheti a bőrgyulladásokat, pattanásokat, ekcémát. Sebek fertőtlenítésére is használható.
3. Kapszula vagy tinktúra formájában
Ázsiában számos természetes gyógyszer és kivonat tartalmaz japán loncvirág-kivonatot, főként fertőtlenítő és immunerősítő célra.
Érdekességek
Illatcsapda a rovaroknak: A japán lonc virágai éjszaka a legerősebben illatoznak, így főként éjjeli beporzókat (pl. lepkéket) vonzanak.
Ehető nektár – gyerekkori emlék: Egyes kultúrákban a gyerekek szívesen szívták ki a virágok végéből a cseppnyi édes nektárt – ez a része fogyasztható, de a bogyókat kerülni kell!
Invazív faj: Egyes országokban (pl. USA déli részein) kivadult és elnyomja az őshonos növényzetet. Nálunk ez ritkább, de a rendszeres visszametszés ajánlott.
Kínai gyógyászatban a "három fehér virág" egyike: A japán loncot, krizantémot és fehér bazsarózsát együtt alkalmazzák hűtő, tisztító hatásuk miatt.
Figyelmeztetés
A japán lonc bogyója mérgező lehet, ezért csak a virág része használható gyógyászati célra!
Allergiás reakció ritkán előfordulhat – első használatkor érdemes óvatosan kipróbálni.
Hosszabb távon vagy belsőleg történő alkalmazás előtt tanácsos szakértő vagy fitoterapeuta véleményét kérni.
Összegzés
A japán lonc nemcsak szépséget, hanem gyógyító erőt is hoz a kertbe. Virágai szemet gyönyörködtetnek, illatuk megnyugtat, hatóanyagaik pedig segítenek leküzdeni a megfázást, csökkenteni a gyulladásokat és támogatni az immunrendszert. Ha kertedben már ott él, érdemes még jobban megismerni és megbecsülni ezt az illatos, sokoldalú növényt.