 |
A pillangók (Lepidoptera) a rovarok osztályába tartoznak, és az egyik legismertebb, leglátványosabb rovarcsoportot alkotják. E szárnyas szépségek a természet fontos részei: ökológiai szerepük, változatos megjelenésük és bonyolult életciklusuk egyaránt lenyűgöző.
Előfordulás
A pillangók világszerte előfordulnak, kivéve az Antarktiszt. A legtöbb faj a trópusi régiókban él, különösen Közép- és Dél-Amerikában. Jelenleg körülbelül 160 000 faj ismert a világon, ebből nagyjából 4000-5000 tartozik a nappali lepkék közé, amelyeket köznyelvben pillangónak hívunk.
Magyarországon közel 170 nappali lepkefaj él, legismertebbek közé tartozik például a nappali pávaszem (Aglais io), a fecskefarkú lepke (Papilio machaon), vagy a citromlepke (Gonepteryx rhamni).
Megjelenés
A pillangók testfelépítése három fő részből áll:
-
Fej: rajta találhatók az összetett szemek, csápok és a pödörnyelv.
-
Tor: innen ered a négy szárny és a három pár láb.
-
Potroh: ebben találhatók a belső szervek.
A szárnyaikat színes pikkelyek borítják, amelyek színüket pigmentek és fénytörés révén nyerik. Ezek a minták nemcsak gyönyörködtetnek, hanem védelmi funkciót is betöltenek (például álcázás vagy riasztás).
A szárnyfesztávolság a fajoktól függően változik, 1 cm-től (pl. kék pillangók) akár 30 cm-ig is (pl. madagaszkári királylepke – Attacus atlas).
Életmód
A pillangók változatos élőhelyeken fordulnak elő: rétek, erdők, lápok, hegyvidékek és városi parkok is otthont adhatnak nekik. Több faj vándorol, például az amerikai monarchalepke (Danaus plexippus) évente több ezer kilométert tesz meg Észak-Amerikából Mexikóba.
Aktivitásuk jellemzően nappali, de egyes fajok (főként éjjeli lepkék) alkonyatkor vagy éjjel aktívak.
Táplálkozás
A kifejlett pillangók főként nektárral táplálkoznak, de előfordul, hogy rothadó gyümölcsökből, nedvekből, sőt állati váladékokból is vesznek fel tápanyagokat (pl. nátrium és fehérjék).
A hernyók (lárvaállapot) növényevők, és sok esetben gazdanövény-specialisták. Ez azt jelenti, hogy kizárólag egy vagy néhány növényfaj levelét fogyasztják. Például a fecskefarkú lepke hernyója az ernyősvirágzatúak (pl. sárgarépa, édeskömény) leveleit kedveli.
Szaporodás és fejlődés
A pillangók teljes átalakulással (holometamorfózis) fejlődnek:
Tojás – A nőstény általában a gazdanövény levelére rakja le.
Lárva (hernyó) – Gyors növekedés, több vedlés, nagy tápanyagbevitel.
Báb – A hernyó bebábozódik, átalakulása ezen a ponton zajlik.
Imágó (kifejlett lepke) – A bábból kibújik a teljesen kifejlett pillangó.
Ez a fejlődési ciklus fajonként eltérő hosszúságú lehet: néhány hét, de akár hónapokig is eltarthat. Vannak fajok, amelyek évente több nemzedéket is kinevelnek, mások csak egyet.
Tudnivalók – védelem és veszélyeztetés
A pillangók érzékenyek a környezeti változásokra. A legnagyobb veszélyek:
Élőhelyvesztés (urbanizáció, mezőgazdaság)
Klímaváltozás
Vegyszerek használata (pl. rovarölők, gyomirtók)
Számos faj védett, és az európai uniós jogszabályok is szabályozzák védelmüket (pl. Natura 2000 hálózat). Magyarországon több lepkefaj természetvédelmi oltalom alatt áll.
Érdekességek
A világ legnagyobb lepkéje az Attacus atlas, akár 30 cm szárnyfesztávolságú is lehet.
A pillangók szárnyain lévő pikkelyek mikroszkóp alatt úgy néznek ki, mint cseréptetők.
Egyes fajok képesek ultraviola fényt is érzékelni.
A pillangók "ízlelőbimbói" a lábukon találhatók – így érzékelik, melyik növény a megfelelő a tojásrakáshoz.
A citromlepke akár 10 hónapig is elélhet, ami rendkívül hosszú élettartamnak számít ebben a csoportban.
