Róka: Az erdő ravasz cselszövője.


Ajánld ismerőseidnek!

  

A róka (különösen a vörös róka, Vulpes vulpes) az egyik legismertebb és legelterjedtebb ragadozó emlős a világon. Népszerűsége nemcsak ravaszsága és alkalmazkodóképessége miatt nőtt meg, hanem gyakori szereplője a meséknek, mondáknak is. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a róka főbb jellemzőit, élőhelyétől kezdve egészen a viselkedéséig.


Előfordulás

A vörös róka (Vulpes vulpes) a legelterjedtebb rókafaj a világon.

  • Elterjedési terület: Észak-Amerika, Európa, Ázsia nagy része, Észak-Afrika, Ausztrália (ide betelepítették a 19. században).

  • Élőhely: Erdők, mezők, mocsarak, városok, külvárosok. Alkalmazkodott az emberi környezethez, sok róka ma már városi parkokban, kertekben is megél.

Magyarországon mindenütt előfordul, különösen gyakori az alföldi és dombvidéki területeken. Az utóbbi években a városiasodás miatt egyre több példányt láthatunk lakott területek közelében is.


Megjelenés

A róka közepes termetű ragadozó, hosszú, bozontos farkáról könnyen felismerhető.

  • Testhossza: 60–90 cm (farok: 30–55 cm)

  • Testtömeg: 3,5–10 kg, a hímek rendszerint nagyobbak

  • Bundája: vörösesbarna hát, fehér has, fekete lábak, fehér farkvég. Vannak színváltozatai (pl. ezüst róka, sarki róka).

  • Fülei: nagyok, háromszögletűek, segítenek a hangok pontos észlelésében.


Életmód

A róka alkalmazkodó, magányos életmódú állat, kivéve a kölyöknevelési időszakot.

  • Tevékenység: főként éjszakai, de emberhez szokott példányai nappal is mozognak.

  • Territoriális viselkedés: területüket vizelettel és mirigyváladékkal jelölik.

  • Odú: saját maga ássa vagy más állatok (pl. borz) elhagyott üregeit használja.




Táplálkozás

A róka mindenevő, étrendje rendkívül változatos, szezonálisan is változik.

Főbb táplálékai:

  • Rágcsálók (egerek, pockok)

  • Madarak és fészekaljaik

  • Rovarok

  • Gyümölcsök, bogyók

  • Hulladék, dögök

  • Háziállatok (pl. tyúkudvarban: baromfi – ezért tartják kártevőnek is)

Egy róka évente 20–30 ezer rágcsálót is elfogyaszthat, így fontos szerepe van az agrárterületeken a kártevők szabályozásában.


Szaporodás

A rókák évente egyszer párzanak, rendszerint január és február hónapban.

  • Vemhességi idő: kb. 51–53 nap

  • Ellés ideje: március–április

  • Utódok száma: 4–6 kölyök (de lehet akár 12 is)

  • A kölykök vakon születnek, 2–3 hét múlva nyitják ki a szemüket.

  • 8–10 hetes korukban már elhagyják az odút.

  • Ivarérettség: kb. 10 hónaposan.

Mindkét szülő (és néha az előző év nőstény utódai is) segít a kölykök gondozásában, ami ritka a ragadozók körében.


Tudnivalók

  • Védettség: A vörös róka Magyarországon nem védett, vadászható faj.

  • Vadászati idény: egész évben vadászható, kivéve a kölyöknevelési időszakot.

  • Veszettség: A róka a veszettség fő terjesztője volt, de vakcinázással (repülőről szórt csalétek) mára visszaszorították.


Érdekességek

  1. "Ravaszdi" hírneve: A róka híres intelligenciájáról, tanulékonyságáról. Több kultúrában a ravaszság és furfangosság szimbóluma.

  2. Kommunikáció: Többféle hangot ad ki – ugatás, nyüszítés, nyávogás. Éjszaka gyakran hallani távoli „sikításukat”.

  3. Sarki róka (Vulpes lagopus): másik híres faj, amely az Északi-sarkkörön él. Téli bundája hófehér, nyáron barnás.

  4. Szőrmekereskedelem: A rókát régóta tenyésztik prémjéért is – ez ma is élő gyakorlat főként Oroszországban, Kínában.

  5. Életkor: vadon átlagosan 2–4 évig él, fogságban akár 10–12 évig.


Összegzés

A róka az egyik legsikeresebb ragadozó, amely a természetben és az emberi környezetben is jól boldogul. Intelligenciája, alkalmazkodóképessége, és a táplálékspektrum sokszínűsége mind hozzájárul ahhoz, hogy szinte mindenhol megtalálható legyen. Fontos szerepe van az ökoszisztémában, még ha néha kártevőként is tekintenek rá.



Print Friendly and PDF