A róka (különösen a vörös róka, Vulpes vulpes) az egyik legismertebb és legelterjedtebb ragadozó emlős a világon. Népszerűsége nemcsak ravaszsága és alkalmazkodóképessége miatt nőtt meg, hanem gyakori szereplője a meséknek, mondáknak is. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a róka főbb jellemzőit, élőhelyétől kezdve egészen a viselkedéséig.
Előfordulás
A vörös róka (Vulpes vulpes) a legelterjedtebb rókafaj a világon.
-
Elterjedési terület: Észak-Amerika, Európa, Ázsia nagy része, Észak-Afrika, Ausztrália (ide betelepítették a 19. században).
-
Élőhely: Erdők, mezők, mocsarak, városok, külvárosok. Alkalmazkodott az emberi környezethez, sok róka ma már városi parkokban, kertekben is megél.
Magyarországon mindenütt előfordul, különösen gyakori az alföldi és dombvidéki területeken. Az utóbbi években a városiasodás miatt egyre több példányt láthatunk lakott területek közelében is.
Megjelenés
A róka közepes termetű ragadozó, hosszú, bozontos farkáról könnyen felismerhető.
-
Testhossza: 60–90 cm (farok: 30–55 cm)
-
Testtömeg: 3,5–10 kg, a hímek rendszerint nagyobbak
-
Bundája: vörösesbarna hát, fehér has, fekete lábak, fehér farkvég. Vannak színváltozatai (pl. ezüst róka, sarki róka).
-
Fülei: nagyok, háromszögletűek, segítenek a hangok pontos észlelésében.
Életmód
A róka alkalmazkodó, magányos életmódú állat, kivéve a kölyöknevelési időszakot.
-
Tevékenység: főként éjszakai, de emberhez szokott példányai nappal is mozognak.
-
Territoriális viselkedés: területüket vizelettel és mirigyváladékkal jelölik.
-
Odú: saját maga ássa vagy más állatok (pl. borz) elhagyott üregeit használja.
Táplálkozás
A róka mindenevő, étrendje rendkívül változatos, szezonálisan is változik.
Főbb táplálékai:
Rágcsálók (egerek, pockok)
Madarak és fészekaljaik
Rovarok
Gyümölcsök, bogyók
Hulladék, dögök
Háziállatok (pl. tyúkudvarban: baromfi – ezért tartják kártevőnek is)
Egy róka évente 20–30 ezer rágcsálót is elfogyaszthat, így fontos szerepe van az agrárterületeken a kártevők szabályozásában.
Szaporodás
A rókák évente egyszer párzanak, rendszerint január és február hónapban.
Vemhességi idő: kb. 51–53 nap
Ellés ideje: március–április
Utódok száma: 4–6 kölyök (de lehet akár 12 is)
A kölykök vakon születnek, 2–3 hét múlva nyitják ki a szemüket.
8–10 hetes korukban már elhagyják az odút.
Ivarérettség: kb. 10 hónaposan.
Mindkét szülő (és néha az előző év nőstény utódai is) segít a kölykök gondozásában, ami ritka a ragadozók körében.
Tudnivalók
Védettség: A vörös róka Magyarországon nem védett, vadászható faj.
Vadászati idény: egész évben vadászható, kivéve a kölyöknevelési időszakot.
Veszettség: A róka a veszettség fő terjesztője volt, de vakcinázással (repülőről szórt csalétek) mára visszaszorították.
Érdekességek
"Ravaszdi" hírneve: A róka híres intelligenciájáról, tanulékonyságáról. Több kultúrában a ravaszság és furfangosság szimbóluma.
Kommunikáció: Többféle hangot ad ki – ugatás, nyüszítés, nyávogás. Éjszaka gyakran hallani távoli „sikításukat”.
Sarki róka (Vulpes lagopus): másik híres faj, amely az Északi-sarkkörön él. Téli bundája hófehér, nyáron barnás.
Szőrmekereskedelem: A rókát régóta tenyésztik prémjéért is – ez ma is élő gyakorlat főként Oroszországban, Kínában.
Életkor: vadon átlagosan 2–4 évig él, fogságban akár 10–12 évig.
Összegzés
A róka az egyik legsikeresebb ragadozó, amely a természetben és az emberi környezetben is jól boldogul. Intelligenciája, alkalmazkodóképessége, és a táplálékspektrum sokszínűsége mind hozzájárul ahhoz, hogy szinte mindenhol megtalálható legyen. Fontos szerepe van az ökoszisztémában, még ha néha kártevőként is tekintenek rá.