A szelén élettani hatásai



Ajánld ismerőseidnek!




A szelén nélkülözhetetlen ásványi anyag, antioxidáns. A szelén igen sokoldalú szerepet tölt be életünkben, hiszen nélkülözhetetlen a növekedéshez, a termékenységhez, a máj működéséhez, a haj és a bőr karbantartásához, és a látáshoz. A szelén lassítja a szövetek öregedését továbbá szerepe van a mérgező hatású higany és arzén megkötésében is.


Szervezetünkben csak nagyon kis mennyiségben fordul elő. Ennek ellenére szinte minden sejtünkben ott van, de nagyobb részt a vesében, májban, lépben, hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel. Bizonyos mennyiséghez hozzájuthatunk az elfogyasztott táplálékból, vegyes táplálkozás esetén fedezni tudjuk a szervezet szelénigényét.

A táplálék szeléntartalma attól függ, hogy milyen mennyiségben tartalmazott szelént a talaj ott, ahol a növény termett vagy ahol az állatok legeltek. Nálunk a termőtalaj szeléntartalma igen alacsony.

Részben önmagában is antioxidáns, másrészt viszont létfontosságú szerepet játszik egy bizonyos enzim, a glutation-peroxidáz nevű enzim működésében, amely védőhatást fejt ki a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben. A glutation-peroxidáz antioxidáns hatású, tehát védelmet biztosít a káros szabadgyökökkel szemben, így segít megelőzni bizonyos rákos megbetegedéseket, szív–és érrendszeri problémák kialakulását, vagy például a szürkehályog kialakulásának kockázatát. Az említett enzim révén a szelén az immunrendszer valamennyi összetevőjére hatással van, ide értve a fehérvérsejtek termelését és aktivitását és a csecsemőmirigy működését is.

A szelén csökkentheti a szívinfarktus kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést valamint növeli a HDL, a „jó” koleszterin arányát a „rossz” koleszterinnel szemben.
Szükséges a hasnyálmirigy működéséhez és a szövetek rugalmasságához. Csökkenti a haj korpásodását is.
A szelén E-vitaminnal együtt erősebben fejti ki hatását az egészséges szívműködés biztosítására és az antitestképzésre; reumás ízületi gyulladásra, gyulladáscsökkentésre, pikkelysömör vagy ekcéma tüneteinek enyhítésére.
A szelén felel az egészséges férfispermiumok létrehozásáért és a prosztatamirigy működéséért.

A szelén természetes forrásai

Főként a tengeri állatok húsa, a teljes kiőrlésű gabonafélék, belsőségek, mint a vese és a máj, kesudió, dió, rizs, napraforgómag, szárnyasok húsa, vörös húsok, tojás, tej, hüvelyesek és nem utolsó sorban a bor tartalmazza a biológiai hasznosulás szempontjából is jelentős mennységben. A tápcsatornából jó hatásfokkal szívódik fel, ennek mértéke átlagosan 50-70%. A felszívódást a fehérjében gazdag táplálkozás elősegíti, vagyis azon táplálékok, amelyek magas fehérjetartalmúak. A szelén és az E-vitamin kölcsönösen erősítik egymás jótékony hatását, míg a szelén hatásait gátolja a kén, az ezüst és az arzén. A napi szelénszükséglet meghatározása mai napig nem egységes, az Amerikai Egyesült Államokban az elfogadott RDA érték 0.05-0,07 mg. A szelénre vonatkozó anyagcseretolerancia szűk határok között változik, vagyis a szükséges mennyiség és a toxikus küszöbérték igen közel vannak egymáshoz.

Kik számára ajánlott a szelén-kiegészítés?

- Crohn-betegség (regionális bélgyulladás) esetén, illetve minden egyéb olyan emésztőrendszeri probléma miatt, amikor a szelén felszívódása nem megfelelő.
- azok számára, akik hosszantartó súlyos gyulladással és fertőzéssel járó betegségben szenvednek, mert ez az állapot lecsökkenti a szelén mennyiségét a szervezetben.
- jódhiány esetén is hasznos lehet, mert a kutatások szerint a szelénhiány tovább rontja a jód-hiány következményeit, továbbá a szelén védelmet nyújthat a golyva (pajzsmirigy-megnagyobbodás) ellen is.






A szelén és egyes betegségek összefüggései

- Egyes tanulmányok szerint bizonyos rákbetegségek (tüdő-, vastagbél- és prosztatarák) előfordulása és az ebből eredő halálozási arány kisebb azoknál az embereknél, akiknek a vérében magasabb a szelén szintje.
A nem melanómás bőrrák előfordulása jelentősen magasabb az Egyesült Államok azon régióiban, ahol alacsony a talaj szeléntartalma.
A kutatók szerint a szelén két módon csökkenti a rák kockázatát: egyrészt, mint antioxidáns megvédi a sejteket a szabad-gyökök károsító hatásától, másrészt segít megelőzni illetve lassítani a tumor növekedését, mivel az immunrendszer működését serkenti és gátolja a daganatot ellátó véredények fejlődését.
- A szelénnek a szívbetegségek (szívkoszorúér-betegség) megelőzésében is szerepe lehet, mert azok közé az antioxidánsok közé tartozik, melyek gátolják a rossz LDL koleszterin oxidációját.
- Kutatások kimutatták, hogy a rheumatoid arthritisben szenvedők vérében kisebb a szelén mennyisége, ezért feltehetően állapotuk javítható szelén-kiegészítéssel, bár ennek pontos megállapításához további kutatások szükségesek.
- HIV/AIDS betegség esetén a rossz felszívódás miatt számos fontos tápanyag, beleértve a szelén mennyisége is csökken a szervezetben. A szelénhiány pedig tovább rontja az immunrendszer működését, ami miatt fokozódik a betegség előrehaladása. A HIV-vírus szelént is használ a szaporodáshoz, ami tovább csökkenti a szelén szintjét, ezért fontos, hogy a betegek szelén-kiegészítést kapjanak, melyet az orvos felírhat nekik, és a táplálkozással is ügyelni kell a szükséges bevitelre.

A szelén-túladagolás következményei


Ha a vérben a szelén mennyisége túl magas (meghaladja a 100 mcg/decilitert), az szelenózist okozhat, melynek tünetei a gyomor-bélrendszeri panaszok, hajhullás, fehér foltok a körmön, fokhagyma szagú lehelet, fáradtság, ingerlékenység és enyhe idegkárosodás.


Forrás:  http://egeszsegter.hu