Ajánld ismerőseidnek!
A hagyma a gyógynövények között előkelő helyen álló házi gyógyszer
Ha teheted, mellőzd a gyógyszereket, és válasz természetes szereket! Például a vöröshagymát!
A vöröshagyma egyike a legősibb termesztett növényeinknek. A liliomfélék családjába tartozó növénynemzetség egyik tagja.
A hagyma közel 5000 éves múlttal rendelkezik. Mintegy 1250 fajtája ismert, melyek közül a legkedveltebb a póré-, vörös-, lila-, és a metélőhagyma.
A hagyma a gyógynövények között előkelő helyen áll. Több ezer éve ismerjük, mint házi gyógyszert. A magyar tájnyelv hajmának, zsidószalonnának és mózespecsenyének is nevezi. Már az egyiptomiak is ismerték jótékony hatását, az ott dolgozó piramisépítők is kaptak vöröshagymát és fokhagymát is. Ízisz szent növényének tartották. A növekedés és a termékenység szimbóluma volt. Wales jelképeként használja, mivel a középkorban csatát nyertek a kelta wales-iek a hagyma segítségével. Hazánkba Közép-Ázsiából került, melynek nagyon örülünk. Használata a 17-18. század táján terjedt el, a híres makói vöröshagymát pedig a 18. századra már szinte egész Európa ismerte.
A tudósok kutatásaik során felfedezték, hogy a vöröshagyma közelében 35-40 másodperc múlva elpusztulnak a mikroorganizmusok, sőt elpusztulnak annak a gombának a spórái is, amiből a penicillint készítik.
A kísérletek folytatása során rájöttek arra is, hogy ezek az illó vegyi anyagok a levegőn keresztül is hatnak, így tulajdonképpen a légkör gyógyító vitaminjainak is nevezhetjük őket.
A hagymában található anyagok elősegítik az emésztést, javítják a szívműködést, tágítják az ereket, csökkentik a magas vérnyomást. Rendszeres fogyasztása nyomán csökken a vér koleszterinszintje.
Több gyógyszert is készítenek hagymából, melyek alkalmasak a szív és érrendszeri, valamint a gyomor és bélrendszeri betegségek gyógyítására.
Érdekes kísérleteket végeztek a vöröshagyma friss levével. A legjobb hatást a sértetlen héjú hagymafejekből kivont lével érték el.
A természetgyógyászok jól ismerik a hagyma élettani hatásait. Meghűléses betegségek esetén a vöröshagymát szeleteljük fel, és a beteg egy percig jó mélyen szívja be a vöröshagyma illatát. Így érvényesül baktériumölő hatása.
Idősebbeknek és gyermekeknek különösen ajánlott a hagyma gyakori fogyasztása, mert szervezetüket ellenállóbbá teszi a meghűléses betegségekkel szemben.
1919-ben, amikor az influenzajárvány megölt több millió embert
(valószínű az USA-ban), volt egy orvos, aki sok farmert meglátogatott, hogy megpróbáljon segíteni a járvány elterjedésében.
Egyszer egy családhoz érkezett, és csodálkozott, hogy mindenki egészséges.
A feleség közölte, hogy egy edényben hámozatlan hagymát tartanak a szobában. Az orvos nem akarta elhinni, és kérte, hogy vizsgálhassa meg a hagymát mikroszkóppal. A hagymában megtalálta az influenza vírust.
Szemmel láthatóan a hagyma bevonzotta a mikrobát, így tartva a családot egészségesen.
Egy másik eset: Egy illetőnek tüdőgyulladása volt. A hagyma mindkét végét levágta, majd az egyik végét felszúrta egy villára majd a villa nyelét beleállította egy vázába és a beteg paciens mellé helyezte az éjszakára. Reggelre a hagyma fekete lett a mikrobáktól.
A megmaradt szeletelt nyers hagyma MÉRGEZŐ!
Vagy süssük le azonnal, vagy dobjuk ki. A szendvicsbe rakott hagyma is másnap veszélyes. A megmaradt hagyma bevonzza a mikrobákat még egy éjszaka is, és másnap elkészítve nagyon mérgező lehet a mikrobák toxinjai miatt: gyomorrontást, epegyulladást és ételmérgezést okoz. A romlott majonézes, hagymás krumpli sem a majonéztől romlott!
A népi orvoslásban a különböző baktériumok ádáz ellenségeként tartják számon. Az évszázadok során sátáni- és szent növénynek is tekintették. Illóolajban, pektinben, C-, és B-vitaminban gazdag növény. Megszámlálhatatlan gyógyhatással rendelkezik: megszünteti az orrdugulást, nátha, köhögés és megfázásos betegségek esetén nélkülözhetetlen, gyomorerősítő, bélféregűző, étvágygerjesztő, vércukor-szintcsökkentő, vizelethajtó hatású. Használhatjuk még szemölcsre, reumára és migrénre is. A népi gyógyászaton kívül, jótékony hatásait az orvostudomány is igazolta.
Kiválóan méregteleníti a szervezetet, fogyasztásával hozzájárulunk a daganatos megbetegedések megelőzéséhez, regenerálja a szervezet endokrin rendszerének funkcióit, vértisztító hatásának köszönhetően pedig szebbé varázsolja a bőrt. Táplálkozás szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy nagymértékben serkenti a veseműködést, kitisztítja a szervezetből a salakanyagokat, antioxidánsokban gazdag, védi a szív- és érrendszert, étvágygerjesztő, ráadásul az atherosclerosis, vagyis az érszűkület legjellemzőbb formája ellen is hatásosnak bizonyult. Ízületi fájdalmak és álmatlanság ellen is hatásosan alkalmazhatjuk.
Az utóbbi évek kutatásai azt igazolták, hogy vastagbéldaganat megelőzésben is rendkívül jótékony hatása van, mivel fokozza az emésztőnedvek termelését. Fogyasztásával azonban az epe-, és májbántalmakkal küszködőknek jobb óvatosan bánni, mivel esetükben emésztési rendellenséget vagy gyomorfájást okozhat.
A hagymalé, kevés almaecettel és mézzel keverve az egyik leghatásosabb természetes gyógyszer a különféle bőrbántalmak ellen, pl. a fogamzásgátló használata következtében kialakult bőrfoltok esetén is csodákra képes. Gyógyhatásait elsősorban az illóolajában található fitoncidáknak köszönhetjük. Antibiotikumos kezelés helyett érdemes a hagyma természetes gyógyhatásait igénybe venni, ráadásul mellékhatásokkal sem rendelkezik!
Újhagyma
Vitamin- és kéntartalma segít a szabadgyökökkel szemben
A tavasz első friss zöldsége az újhagyma, amely nem más mint a vöröshagyma fiatal példánya, melynek gyökér része nem fejlődött kis teljesen. Egész évben jól hozzáférhető, mégis a tél elmúltával szinte ki vagyunk rá éhezve. Szívesen fogyasztják a gyerekek is, mivel még annyira nem csípős, mint az idősebb hagyma.
Kellemetlen szaga ellenére hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, mivel nagy mennyiségben tartalmaz illóolajokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Az újhagymában C-, B1-, B2-vitamin, folsav, nikotinsav, valamint vas, kén, szelén, foszfor, kálium, kalcium, réz, cink található. Jellegzetes illatát és csípős ízét az allilszulfid nevű, magas kéntartalmú vegyület adja, aminek köztudottan fertőtlenítő és baktériumölő hatása van.
Vitamin- és kéntartalma segít a szabadgyökökkel szemben, erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatású. Segít megelőzni az érelmeszesedést, emésztést serkentő, étvágygerjesztő, vizelethajtó, bélféregűző hatású.
Vajas kenyérhez, zsíros kenyérhez, mindenféle felvágotthoz, sült húshoz ehetjük. Földfeletti zöld szára nagyon értékes, ne dobjuk ki, fogyasszuk el azt is, akár készíthetünk belőle salátát. Ha csípős, tegyünk rá néhány csepp citromot, és keverjük el kevés salátaolajjal.
Vöröshagyma
A vöröshagymát bemutatni senkinek sem kell. A magyar konyha számára szinte elengedhetetlen hozzávaló. A hagyma egyike azon kevés zöldségféléknek, amelyek főzve is igen értékesek.
A vöröshagyma olyan kénvegyületeket tartalmaz, melyek segítenek a Helicobacter Pylori nevű baktérium közömbösítésében. Mivel a mikroorganizmus jelenléte a szervezetben szoros összefüggésben áll a gyomorfekély kialakulásával, így a betegség kiváló természetes gyógymódja lehet.
A hagyma héjában lévő természetes antihisztamin – kvercetin – hatékonyan gátolja azokat az allergiaszerű reakciókat, melyet a gyulladásos bélbetegség esetében egyes ételek okoznak. Ha nem pucolod meg a hagymát, mielőtt beletennéd a levesbe, a kvercetin kioldódik a héjából.
A kutatások szerint a vöröshagymában található diallil-szulfid bizonyos fokú védelmet biztosít az emésztőrendszeri daganatok kialakulásával szemben. Mindez annak köszönhető, hogy a gyomorba kerülve növeli a rákellenes hormonok mennyiségét.
Ha gyakran okoz gondot a székrekedés, fontos, hogy ne csak a fokozott – napi két liter – folyadékbevitelről gondoskodj. A rostban gazdag étrend szintén nélkülözhetetlen, ha szeretnél búcsút inteni a problémának. A vöröshagyma magas – oldható és nem oldható – rosttartalmának köszönhetően segít az emésztési problémák, elsősorban a székrekedés orvoslásában. Mivel fokozza az emésztőnedvek termelését, így duplán hatékony, ráadásul a puffadást is megszünteti.
A vöröshagymát már nagyanyáink is sikerrel alkalmazták a megfázásos betegségek ellenszereként. Baktériumölő hatóanyagainak köszönhetően a köhögés remek ellenszere.
Hámozz meg, majd darabolj össze hat fejvöröshagymát, és négy evőkanál mézzel együtt tedd lábosba. Helyezd az edényt egy nagyobba, melyben forr a víz. Fedd le, majd lassú tűzön forrald egy órát. Szűrd le, és egy-két óránként fogyassz belőle egy evőkanállal. A fokhagyma után a vöröshagyma a legerősebb antibakteriális hagymaféle. Illóolajának köszönhetően segít a nyák feloldásában, megszünteti az orrdugulást, így a náthás megbetegedések esetén nyugodt szívvel fogyaszthatod. Bizonyított jótékony hatása az asztma ellen is.
A vöröshagyma héjának színét azok a hasznos antioxidánsok adják, melyek nélkülözhetetlenek egészséged megőrzése érdekében. A magas koleszterinszint csökkentésére is kiváló táplálék a vöröshagyma. HDL-szintet növelő kénvegyületei, valamint a kvercetin nevű antioxidánsa segít visszaszorítani a káros LDL koleszterin szintjét a vérben, így nélkülözhetetlen táplálék a szív-és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.
A vöröshagyma barna héját vízben felforralva gyógyteaként használhatjuk megfázásos tünetek enyhítésére, orrdugulás csökkentésére, de gátolja a darázscsípések által okozott gyulladásos reakció kialakulását is. Húsvétkor a tojások festéséhez is készítenek festéket a hagymahéjból.
Indiai kutatók alátámasztották azt az elterjedt nézetet, hogy ez a hagyma véd a zsíros ételek miatt kialakuló koleszterinszint-növekedéssel szemben. A hatás eléréséhez az is elegendő, ha a zsíros étellel együtt 4-6 dkg nyers vagy bármilyen módon elkészített hagymát eszünk.
Orosz tudósok 150 növény közül a fokhagymát és a vöröshagymát találták a két leghatásosabb baktériumölőnek. Megfigyeléseik szerint azonban a nyers hagyma erősebben hat, mint a főtt. A hagyomány szerint ha nyitott sebekre, pattanásokra vagy gennykeltő baktériumok okozta kelésekre rakjuk, enyhül a fájdalom, és tisztító, érlelő hatása miatt hamarabbi a gyógyulás. (A bőr alatti láthatatlan szálkák előbukkanásában is segít). Ugyancsak külsőleg használjuk gyógyszerként a vöröshagymát elsősegélyként égési sebekre. Ha megtörtént a baj, a lehető legrövidebb idő alatt centrifugázzunk ki néhány vöröshagymát. A kapott lében áztassunk locsogósra egy puha ruhát, vagy gézt, és helyezzük borogatásnak az égett felületre. Ha minden jól megy, a seb nem hólyagosodik fel és nem maradnak égési hegek.
Miért könnyezünk a hagymától?
Mindenki tapasztalhatta már, hogy a hagyma reszelése, felszeletelése könnyezéssel jár. Ezen műveletek során összezúzódnak a hagyma sejtjei, amelyek az allinases elnevezésű enzimeket és szulfidokat tartalmaznak. Az enzimek hatására a szulfidok kénsavvá alakulnak át. Ez bomlékony és gáz formájában a szembe kerül, ahol az ott lévő nedvekkel reakcióba lép és a kénsav vizes oldataként irritálja a könnymirigyeket. A szem bepirosodik és könnyezni kezd. A kénsav-tartalomtól függően egyes hagymafajták jobban, míg mások kevésbé izgatják a szemet. A hagyma az ételek leggyakoribb összetevője. Sokszor használják gyógyászati célra is.
Lilahagyma
A lilahagyma szintén a vörös közeli rokona azonban fehér húsát sötétbordó, lila héj veszi körül. Íze sokkal enyhébb, izgalmasabb így fogyasztása inkább nyersen ajánlott. Hidegtálak, szendvicsek, krémek remek kiegészítője. Jótékony hatásai a vöröshagymáéhoz hasonlóak.
Fehérhagyma
Itthon talán ez a legkevesebbet használt hagymafajta, ennek ellenére szinte biztosan mindannyiunk találkozott már vele.
A fehérhagyma édeskés ízű változata a vörös hagymának. De nem olyan karakteres zamatú, mint a lila hagyma. Átmenet a kettő között. Mérete, formája, gyógyászati felhasználása viszont azonos velük.
Ezt használják az amerikai gyorséttermek, hiszen íze lényegesen lágyabb a vörösénél, így nyersen is remek kiegészítője a hamburgereknek.
Gyöngyhagyma
A gyöngyhagyma a hagymafélék családjába tartozik és inkább a póréhagymával van közelebbi rokonságban, mint a közönséges vöröshagymával. Nevét a héjának gyöngyházszínű csillogásáról kapta és ez mindhárom színre érvényes: fehér, vörös és aranyló színekben is termesztik.
Ízre gyümölcsösebb, édeskésebb, elegánsabb, a táp- és élvezeti értéke még a lilahagymáénál is magasabb. Elsősorban Hollandiában, Németországban és Olaszországban termesztik, idehaza ritkán találkozni vele frissen. Ecetben eltéve viszont annál gyakrabban, és így is nagyszerű társ a konyhában. Bár erős ízéből valamit veszít az ecettől az talán még jellegzetesebb lesz, így hidegtálak, szendvicsek remek kísérője.
Snidling
A snidling vagy metélőhagyma is nyersen a legfinomabb, így a legjobb, ha a feltálalt ételt díszítésként szórjuk meg vele. Jól bírja a hideget, ezért egész télen képes minket ellátni, ezért sokszor élő példányait árulják, amit cserépből nevelve magunk is gondozgathatunk.
Póréhagyma
A póréhagyma kinézetében leginkább egy túlnőtt fokhagymára hasonlít, azonban külön fajtáról van szó. Legnagyobb előnye, hogy nyáron érő fajtái mellett idehaza október novemberben beérőket is termesztenek, amiket akár az első fagyokig is a földben lehet hagyni, így biztosítva friss zöldséget a sötét téli hónapokban is.
Szintén rengeteg vitaminban gazdag, elsősorban A-, C-, és E-vitamint tartalmaz. Emellett nagyszerű köptetőként is szolgál, így a garatot a légcső egyéb részeit is segít megtisztítani.
Intelmek a hagymával kapcsolatban!
Bármennyire szeretjük is a hagymát, terhesség és szoptatás idején ne fogyasszuk az erősen hagymás ételeket. Az illóolaj-aromák ugyanis átmennek az anyatejbe. Ha túl sok vöröshagymát eszünk, fokozódik a gáztermelés a belekben. Rendkívüli melegítő hatása van, ezért lázas betegeknek ne adjuk.
RECEPT2
