Az elsavasodás 30 +1 tünete

Ajánld ismerőseidnek!






Megdöbbentően nagyszámú, tünet, betegség vezethető vissza szervezetünk elsavasodására.

És itt mindjárt tartsunk pár másodperc szünetet, és tisztelettel hallgassuk végig azt a kórust, mely szerint a szervezet nem is savasodhat el, mivel a vér pH értéke szinte mindig állandó. Nem tudok rájönni, mi lehet az oka, de ezt az érvet általában habzó szájjal, (Facebookon harminchat felkiáltójellel tűzdelve) magukból kikelve adják elő az önjelölt szakértők, természetesen csakis a tudomány nevében.


Hol az igazság?

  
Természetesen a szervezet krónikus elsavasodása nem a vér pH-jának savas irányba való tolódását jelenti. Ilyen jelenség is létezik, de ez súlyos, életveszélyes akut állapot, és feltétlenül intenzív kezelést igényel.


A szervezet elsavasodása a szövetek, sejtek savasodását jelenti, mely általában lassan, évek, évtizedek alatt alakul ki, fokozatosan rosszabbodik, számos betegséget okoz, és végül akár halálhoz is vezethet.


A jelenségnek számos oka van, csak néhányat megemlítve: a modern táplálkozás, mely vitamin, és főleg ásványi-anyag hiányt és egyensúlyvesztést eredményez, a szennyezett környezet, az oxigénhiány (városokban, lakásokban, zárt terekben töltjük napjaink nagy részét), a szennyezett ivóvíz (igen, a csapvíz, sőt számos ásványvíz is szennyezett tessék utána olvasni!), és végül, de nem utolsó sorban a stressz olyan fajtája, mellyel őseink a törzsfejlődés során sosem találkoztak, magyarul nem volt alkalmunk hozzászokni.



A fentiekből talán kiderült, hogy az elsavasodás veszélyes állapot, annak ellenére, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenki ettől szenved.


Ahhoz, hogy küzdeni tudjunk a savasodás ellen, először fel kell ismernünk ennek tüneteit saját magunkon ismerőseinken. Ha a felismerés megtörtént, akkor érdemes belekezdeni az életmódunk, a táplálkozásunk, az életszemléletünk megváltoztatásába.



Az alábbiakban harminc plusz egy fontos tünetet sorolok fel, melyek azt jelzik, hogy a szervezeted súlyosan el van savasodva. Ez persze nem azt jelenti, hogy, ha valamelyik nem stimmel, akkor nincs gond. Épp fordítva. Ha csak néhány tünet is rád illik a felsoroltakból, akkor szinte biztos lehetsz abban, hogy lúgosítással kedvező változásokat tudsz elérni. 

1. Energiahiány, állandó fáradtság, a fizikai erő csökkenése, nehéz végtagok, gyengeségérzés.

2. Alacsony testhőmérséklet, gyakori fázás, vagy ellenkezőleg indokolatlan hőhullámok, melegérzés.

3. Gyakori fertőzéses megbetegedés.

4. Indítékszegénység, örömre, lelkesedésre való képtelenség.

5. Hajlam a depresszív hangulatra.

6. Ok nélküli idegesség, nyugtalanság, hyperaktivitás( nem csak gyerekeknél), érzékenység az éles hangokra, ijedezés.

7. Nagyon sápadt arc.

8. Gyakori fejfájás.

9. Gyakran könnyező szemek.

10. Kötőhártya gyulladás.

11. Gyulladt szaruhártya, és szemhéj.

12. Savas nyál.

13. Fogak elvesztése.

14. Gyulladt, érzékeny íny.

15. Fekélyek a szájüregben.

16. Repedések a szájzugban.

17. Gyakori torok és mandulafertőzések.

18. Melegre, hidegre, savas ételekre érzékeny fogak.

19. A fogak könnyen töredeznek.

20. A fogakhoz vezető idegek fájdalma.

21. Sok gyomorsav.

22. Savas reflux.

23. Gyomornyálkahártya gyulladás, gastritis.

24. Fekélyek.

25. Törékeny, puha körmök.

26. Fénytelen, töredezett, hulló haj.

27. Száraz bőr.

28. A verejtékező bőrterületek irritációja.

29. Kiütések.

30. Lábgörcsök.

+1. Elhízás, vagy kóros soványság.



Három okból kifolyólag következhet be elsavasodás:
  
1. ha túl sok savas ételt eszünk,

2. ha mérgek halmozódnak fel, vagy mikroorganizmusok szaporodnak el a szervezetünkben,

3. vagy akkor, ha testünk helytelenül bontja le, illetve semmisíti meg a savakat.




Savasító és lúgosító hatású ételek

Az átlagos táplálkozás túlnyomórészt savasító ételeket tartalmaz, közel 90%-ban. Ezzel szemben az ideális arány majdnem pont a fordítottja – 20% savasító és 80% lúgosító étel lenne!

Nem véletlenül van tehát ennyi túlsúlyos vagy vérnyomásproblémával küszködő ember, és általában, azt mondhatjuk, hogy nem túl jó a társadalmunk egészségi állapota. Az emberek nagy többsége elsavasodott állapotban van.

Most beszéljünk egy kicsit a különböző ételek testre való hatásairól, ahogy azok a pH-értéket befolyásolják.

A gyümölcsök kiváló ásványi anyag- és rost-, illetve vitaminforrások, azonban a legtöbbjüknek magas a cukortartalma, így savasító hatást gyakorolnak a testre. Ha túlzottan el van savasodva a tested, mértékkel fogyaszd az ilyen gyümölcsöket, de ha a pH-értéked rendben van, eheted őket az étkezések között. Néhány enyhén savasító gyümölcs például az alma, narancs, szőlő, barack, szilva, ananász vagy körte, míg a banán, citrom, meggy vagy a mazsola lúgosítanak.



Ugyan a tejtermékek nagy mennyiségű ásványi anyagot tartalmaznak, melyek lúgosítják a testet, de a laktóz (tejcukor) tartalmuk elősegíti a gombák jelenlétét, melyek tejsavvá alakítják azt. Minél tovább tart a tejtermékek előállítási folyamata, vagy minél tovább tárolják, annál inkább savasító hatásúvá válnak; ellenben a friss tejtermékek – így a friss tej is – lúgosítanak.


A gabonafélék, mint a búza, rizs, zab vagy az árpa, kisebb-nagyobb mértékben savasítanak az összetett szénhidráttartalmuk miatt, de fogyaszthatóak mérsékelt mennyiségben, és zöldségek mellé különösen hasznosak. A hajdina önmagában is lúgosít.


A pékáruk többsége nem tesz jót a testnek a finomított liszt- és a magas élesztőtartalmuk miatt. A kenyérben, süteményekben vagy a tortákban található élesztő elősegíti a szervezet gombásodását, és így hozzájárul az elsavasodáshoz. Fehér kenyér helyett lehetőleg teljes kiőrlésű (barna) kenyeret fogyassz, illetve olyan kenyeret, mely egyáltalán nem vagy kevesebb élesztőt tartalmaz.

Sokan úgy gondolják, hogy az olajok és a zsírok okozzák a túlsúlyt, és ezért próbálnak minél kevesebbet bevinni belőlük. Ám a túlsavasodás oka a sav-lúg arányban keresendő, és a testnek igenis szüksége van a zsírokra, hogy megvédje önmagát a savaktól. Nem mindegy viszont, hogy milyen zsiradékot használunk. Lehetőleg kerüld a telített zsírokat (ezek szobahőmérsékleten szilárdak, mint pl. a margarin és a vaj), és fogyassz helyettük telítetleneket (legjobbak az olívaolaj, halolaj, kankalinolaj, borágóolaj vagy a lenmagolaj).



Az összes hús és hal savasító étel. Vannak közöttük kevésbé savasítóak, mint például a máj, lazac vagy pisztráng, illetve erősen savasítóak, mint a disznó-, marha vagy a borjúhús. Kerüld az utóbbiakat, és egyél helyettük inkább csirke-, vagy pulykahúst, de azokat is mérsékelt mennyiségben. A fehérjebevitelt gyakran hússal fedezzük, de ezek amellett, hogy sok fehérjét tartalmaznak, tartalmaznak telített zsírokat és koleszterint is. A szükséges fehérjéhez és aminosavakhoz hozzá lehet jutni a zöldségekből is, melyek – a hússal ellentétben – rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. Túlzott elsavasodás esetén a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztasz húst, amíg helyre nem áll a szervezeted.


A gombák a természetben lebontó szerepet töltenek be, és – ellentétben a növényekkel – szén-dioxidot termelnek oxigén helyett. Ha gombákat fogyasztunk, az megmérgezi az emberi sejteket is, így mindegyik fajtájuk – legyen az akár csiperke, őzlábgomba, moszat vagy szarvasgomba – mindenféle formában mérgező. Ne fogyaszd őket, és lehetőleg kerüld a hosszan tárolt gabonákat, a kukorica- és földimogyoró-termékeket is, melyeknek magas a gombatartalma.



Ha teheted, fogyassz csírákat, mivel ezek rendkívül gazdagok tápanyagokban, és ahogy növekszenek, egyre lúgosabbá válnak. Vásárolhatsz búzacsírát vagy szójacsírát a boltban, de akár termeszthetsz is a saját konyhádban.


Ha tetszett, akkor nyomj egy like-t is


Követheted az egészség táblánkat a pinterest oldalon is!