 |
Általános bemutatás
A folyami rák (Astacus astacus), amelyet néha európai nemes ráknak is hívnak, az édesvizek egyik legérdekesebb és legrégebbi lakója. E faj a rákok (Crustacea) osztályába, a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe tartozik, és Európában őshonos. Megjelenése, viselkedése és ökológiai szerepe különösen figyelemre méltó.
Előfordulása
A folyami rák természetes élőhelye Közép- és Észak-Európában található. Magyarországon is őshonos faj, de állománya az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent.
Elterjedési területe:
-
Őshonos: Ausztria, Németország, Svájc, Skandinávia, Magyarország, Szlovákia.
-
Veszélyeztetett: Az IUCN Vörös Listáján veszélyeztetett (EN – Endangered) besorolást kapott.
Okai a populációcsökkenésnek:
-
Rákpestis: Egy gombás fertőzés (Aphanomyces astaci), amelyet Észak-Amerikából betelepített fajok hoztak.
-
Vízszennyezés, élőhelyek elvesztése.
-
Idegenhonos fajok: például a jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) és a márványrák kiszorítják.
Megjelenése
A folyami rák teste három fő részre tagolható: fejtor, potroh és farok. A testet kemény kitinpáncél borítja, amely időnként vedlik.
Méretei:
-
Testhossz: 9–15 cm, de kivételes példányok elérhetik a 20 cm-t is.
-
Testtömeg: általában 50–150 gramm.
-
Színe: barna, olajzöld, néha kékes árnyalatú.
Jellegzetes szervei:
-
Nagy ollók: Védekezésre és táplálékszerzésre használja.
-
Rövid tapogatók és összetett szemek: a környezet érzékelésére szolgálnak.
-
Vedlés során elveszítheti egy testrészét, amely regenerálódik.
Életmódja
A folyami rák éjszakai életmódot folytat. Nappal rejtekhelyeken – kövek alatt, faágak között – húzódik meg.
Élőhelye:
-
Tiszta, oxigéndús álló- vagy lassan áramló vizekben él.
-
Fontos számára a kemény aljzat, ahol üreget tud ásni.
-
Kedveli az árnyékos, hűvös környezetet.
Viselkedése:
-
Területvédő: saját territóriumát védelmezi más rákkal szemben.
-
Képes hátrálva is mozogni, sőt gyors „visszaugró” mozdulattal menekülni a veszély elől.
Táplálkozása
A folyami rák mindenevő (omnivor), táplálékát főként éjszaka szerzi meg.
Főbb táplálékforrásai:
-
Elhalt növényi részek
-
Apróbb gerinctelenek (pl. csigák, rovarlárvák)
-
Tetemek, állati maradványok
-
Néha kanibalizmus is előfordul vedlés idején
Táplálkozásának ökológiai szerepe:
-
„Vízi takarítóként” fontos az elhalt anyagok lebontásában.
-
Segíti a tápanyagok körforgását az ökoszisztémában.
Szaporodása
A folyami rák ivarosan szaporodik, és szaporodási időszaka ősszel, szeptember és október között van.
Szaporodás menete:
Párosodás: a hím a nőstény alá fordul, és spermáját a nőstény hasi részéhez rögzíti.
Peték lerakása: november–december táján a nőstény akár 200–400 petét is rakhat, amelyeket a potroh alá rögzít.
Keltetés: a petékből május-június körül kelnek ki a kis rákok.
Utódgondozás:
A nőstény hónapokon át viseli a petéket, majd a kikelés után egy ideig még őrzi a fiatalokat.
Tudnivalók és védelem
A folyami rák védett faj Magyarországon és több európai országban.
Jogi státusza:
Magyarországon természetvédelmi értéke: 10 000 Ft
Tilalmi időszak: május 1. – július 31. között TILOS fogni vagy tartani.
Veszélyei:
Vízszennyezés (nitrátok, nehézfémek)
Idegenhonos rákfajok térnyerése
Klímaváltozás okozta vízhőmérséklet-emelkedés
Érdekességek
Ősi faj: A tízlábú rákok már 200 millió évvel ezelőtt is éltek.
Visszanövesztés képessége: Ha elveszíti ollóját, akár többször is visszanőhet.
Bioindikátor faj: Jelenléte jól jelzi a vízminőség állapotát.
Több országban csemege: Skandináviában rákünnepeken (pl. „kräftskiva” Svédországban) fogyasztják.
Tartás akváriumban: Egyes hobbitartók szívesen nevelnek édesvízi rákokat, de természetvédelmi engedély szükséges.
Összegzés
A folyami rák egy különleges és ökológiailag jelentős élőlény, amelynek fennmaradása szorosan összefügg a vizeink tisztaságával és az élőhelyek védelmével. A tudatos természetvédelem és a környezetbarát vízgazdálkodás kulcsfontosságú a faj hosszú távú megőrzéséhez. Érdekes viselkedése, szerepe az ökoszisztémában, valamint különleges szaporodása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megérdemelten tekintjük kiemelt figyelemre érdemes fajnak.
