|
Mi is az a rebarbara?
A rebarbara (latinul Rheum rhabarbarum) egy különleges megjelenésű, évelő növény, amelynek húsos, pirosas szára fogyasztható – a levelei viszont mérgezőek az oxálsav-tartalom miatt. Eredetileg Ázsiából, főként Kínából és Tibetből származik, ahol már több ezer éve használják gyógyászati célokra. Európába a középkorban került, és azóta is kedvelt növény a konyhakertekben.
A rebarbara nemcsak konyhai alapanyag, hanem valódi gyógynövény, amely számos jótékony hatással bír.
A rebarbara gyógyhatásai
A rebarbara nem csupán ízletes, de egészségünkre is rendkívül jótékony hatással van:
-
Emésztést serkentő hatás: A benne található rostok elősegítik a bélmozgást, enyhítik a székrekedést.
-
Máj- és epebántalmak esetén is hasznos, mivel segíti az epetermelést és a méregtelenítést.
-
Gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt alkalmazható ízületi problémák és gyulladások enyhítésére.
-
Antioxidáns tartalma révén védi a sejteket az oxidatív stressztől.
-
Csökkentheti a koleszterinszintet és támogatja a szív- és érrendszer egészségét.
-
Könnyű hashajtóként is alkalmazható, különösen idősek esetében.
Fontos: A gyógyászati alkalmazás során elsősorban gyökerét használták tinktúrákban és főzetekben, de a szár is rendelkezik kedvező hatásokkal.
Tápanyagok a rebarbarában
Bár a rebarbara energiatartalma alacsony, tápanyagprofilja figyelemre méltó:
| Tápanyag | Mennyiség (100 g-ban) |
|---|---|
| Kalória | 21 kcal |
| Rost | 1,8 g |
| C-vitamin | 8 mg |
| K-vitamin | 29 µg |
| Kalcium | 86 mg |
| Kálium | 288 mg |
| Magnézium | 12 mg |
| Antioxidánsok | pl. antrakinonok, polifenolok |
Megjegyzés: Magas oxálsav-tartalma miatt nem ajánlott túlzott fogyasztása, különösen vesebetegek számára.
Felhasználása a konyhában
A rebarbara kifejezetten sokoldalú alapanyag a gasztronómiában:
Leggyakrabban kompótként, lekvárként, pite- vagy süteménytöltelékként kerül az asztalra.
Kiválóan párosítható eperrel, almával, gyömbérrel vagy narancshéjjal.
Használják szörpök, mártások, sőt még bor és likőrök készítéséhez is.
Angliában tradicionálisan a híres „rhubarb crumble” alapja.
Fontos, hogy a szárat megfőzve fogyasszuk, és a leveleit mindig távolítsuk el!
A rebarbarát a 18. században még gyógyszerként árulták a patikákban.
Angliában van egy teljes vidék, amit „Rhubarb Triangle”-nek hívnak – itt különleges módszerekkel, gyertyafényben termesztik a legédesebb szárakat.
A rebarbara az egyik első tavaszi zöldség, amely már áprilisban szüretelhető.
Tudtad? Botanikailag zöldség, de legtöbbször gyümölcsként kezeljük.
Összegzés
A rebarbara nem csupán egy savanykás ízű különlegesség a konyhában, hanem egy valódi gyógyhatású növény is, amelynek rendszeres, mértékletes fogyasztása több szempontból is támogatja egészségünket. Húsos szára alacsony kalóriatartalma mellett gazdag rostokban, vitaminokban (különösen K- és C-vitaminban), ásványi anyagokban (kalcium, kálium) és antioxidáns vegyületekben. Emésztésjavító, gyulladáscsökkentő, szív- és érrendszert támogató hatása mellett hashajtóként is ismert. Bár levelei mérgezőek, a szárat változatos módokon használhatjuk: sütemények, kompótok, lekvárok, italok alapanyagaként. A rebarbara története, hagyományos gyógyászati szerepe és gasztronómiai sokoldalúsága miatt valódi kincs a háztartásban – érdemes újra felfedezni!
