Kapor, mint természetes inzulin

Ajánld ismerőseidnek!






A kapor közismert gyógy- és fűszernövény. Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó kerti kapor barázdált, üreges szárú egynyári növény, amely körülbelül 50-120 cm magasra nő meg. Sok apró, sárga, összetett ernyőt alkotó virága van, termésének illata pedig jellegzetes, íze édeskés.


Kaportörténelem


Egyes vélemények szerint a növény őshazája a Közel-Keleten található és innen terjedt el a többi kontinensre.

Az ókori egyiptomiak, görögök és a rómaiak is kedvelték mint ételfűszert, a magját pedig az emésztés elősegítésére rágcsálták. A növény égetett magját vízzel keverték és erős fertőtlenítő hatása miatt sebgyógyításra használták. Az I. században élt görög orvos Dioszkoridész olyan gyakran alkalmazta betegeinél, hogy a kapor sokáig csak Dioszkoridész fűként volt ismert.

A középkorban pedig a boszorkányság ellen védekeztek vele. A Kárpát-medencében jelentős gasztronómiai szerepet tölt be, minden konyhában előszeretettel használják. A magyar nyelv a kapor szót a szláv nyelvekből vette át.

A tibeti, ájurvédikus és a kínai orvoslásban is ismert a kapor, mint emésztést segítő gyógynövény. Különösen gyerekeknek és időseknek ajánlják, mivel gyengédebben hat, mint például az ánizs vagy az édeskömény.

A XVII. században a híres herbalista Nicolas Cupeper azt állította, hogy a kapor „erősíti a hasat és a szelek pompás űzője”, valamint csuklás ellen, duzzanatok csökkentésére és az agytevékenység fokozására is ajánlotta.

1812-ben Charlemagne francia király utasítására széles körben kezdték termeszteni fűszernövényként.


A Földközi-tenger vidékén még a mai napig is előfordul vadon. Európába és az akkori Pannóniába a római legionáriusok hozták be.



Elsősorban a növény termését hasznosítják, melyet érett állapotban gyűjtenek be. Árnyékban szárítva megőrzi gazdag illóolaj-tartalmát. Az aromás növényt nem csupán a tökfőzelékbe érdemes tenned, egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságait is bátran hasznosíthatod.

Mi található a kaporban?

 A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns, kiváló C-vitamin-forrás. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.







A kapor szervezetre gyakorolt hatásai

Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas káliumtartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél. A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen, alfa-fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.


A növényben körülbelül 0,5 százalék az illóolaj-tartalom, míg a termésben 2,5-4. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6 – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz (olajsav). Hogy mennyi a növény illóolaj-tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza. A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.


A kapor Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő alatt rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és öntetként.


Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben. Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.

 A kapor termését használták felfúvódás ellen, de ma már kissé elfeledett, mert rokona, a kömény erősebb hatású. Ha azonban nem kedveled a kömény aromáját, érdemes a kaporral próbálkoznod. Szélhajtó és emésztéskönnyítő tulajdonsága régóta ismert és elismert. Gazdag illóolajtartalmának köszönhetően – miriszticin és karvon – hatásos görcsoldó is.

A növényt és termését álmatlanság elleni szerként is használják. Nyugtató, álmosító hatását elsősorban a benne lévő illóolajoknak köszönheti.


A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.

A kaportea serkenti a szoptató anyukák tejelválasztását is, de hányinger és csuklás ellen is alkalmazható. Hasfájós kisgyermeknek is bátran adhatod.

 Aranyér és visszérgyulladás esetén a friss kapor leve ugyancsak hasznos. Gyulladáscsökkentő anyagai nyugtatják a fájó területet, ülőfürdővel segíthetsz altesti problémáidon.

Kapros ülőfürdő

Körülbelül 30 g kapormagot forralj fel egy liter vízben, majd hagyd állni negyed órán át. A forrázatot öntsd hozzá annyi fürdővízhez, hogy a csípődet ellepje. A fürdő után hideg vízzel zuhanyozd le az érintett területet – ez serkenti a vérkeringést, illetve gyorsítja a gyógyulást.


A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít. A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításában.
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák.


Várandósság alatt azonban éppen e miatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!


A kapor vércukorszint csökkentő hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el, mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át. A vanádiumnak koleszterinszint-csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére.
Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér cukorszintjének a csökkentésében.


Ha tetszett, akkor nyomj egy like-t is


Követheted az egészség táblánkat a pinterest oldalon is!