Ajánld ismerőseidnek!
Ha a piros rózsa szót halljuk, akkor egyértelműen a szerelem jut róla eszünkben. Szépségét senki sem vitatja, illata egyedülálló és felülmúlhatatlan, jogosan megérdemli a virágok királynője címet.
Miért részesítjük előnyben a bordó, vörös, vagy piros rózsát? A legenda szerint Aphroditének, a Szerelem Istennőjének a vörös rózsa volt a kedvence, talán ez lehet a színválasztás egyik magyarázata.
„Mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos” –
William Shakespeare
Egyre többen tudják róla, hogy egyedülálló szépsége mellett gyógyhatással rendelkezik: a rózsának összehúzó, szíverősítő, bőr- és nyálkahártya-stabilizáló hatása van.
Nagy becsben tartjuk a rózsát már évezredek óta. Távoli kultúrák egyaránt az ember lelkét frissé, fiatallá és boldoggá tevő elixírnek tartják. Egy igazán jó és frissítő teából a rózsa ma sem hiányozhat. A vörös rózsa gyógyító és tápláló erejét mély tisztelet övezi. A kutatók sorra fedezik fel a rózsa jótékony élettani hatásait, melyet többek között a közérzetre és a hormonháztartásra gyakorol.
Mivel a szív, gyomor, máj és méh tónusjavítója, ezért keleten a szülés után itatják a kismamákkal, hogy a belső szervek mielőbb vissza tudják nyerni eredeti helyzetüket és rugalmasságukat, így ezzel megelőznek sok asszonybetegséget.
A tearózsát fenséges illata miatt olajként, oldatként, vagy egyszerű illatosítóként is használhatjuk. Kellemes harmonikus íze miatt lekvárok, italok és főzetek kiváló ízesítője.
Antibakteriális-, gyulladásgátló-, afrodiziákum-, valamint vérzéscsillapító hatásai már ismertek, de nézzük, hogy mire jó még a gyógyító rózsa ereje.
● Illóolajként az aromaterápiában alkalmazható, különféle légúti és tüdőbetegségek kiegészítő kezeléseként hasznos. Elűzi a depressziót, a félelmet, de hatásos szív- és emésztőrendszeri bajok ellen is.
● A rózsa csillapítja a szorongást és a rossz közérzetet, megnyugtatja a szívet és az idegeket, kiegyensúlyozottá tesz bennünket. Javítja a kondíciónkat, összhangot teremt a szívünk és az elménk között.
● A rózsából készült lekvár csodákra képes. Megnyugtatja a dühös embereket, elég egy-két kanállal belőle, és nyoma sem marad a feszültségnek. Táplálja a szöveteket és pozitív hatást gyakorol a sejtregenerációra is.
● A rózsavizet használhatjuk ételek fűszerezésnél, de nem csak a süteményekben finom – kozmetikumokban is kedvelt összetevő bőrnyugtató, gyulladásgátló, fertőtlenítő és antibakteriális hatása miatt.
A rózsaesszenciát, ami jóval koncentráltabb a rózsavíznél, menstruációs problémákra, szédülésre, borogatásra, fej-, és torokfájásra valamint stresszoldásra és depresszióra, az idegek megerősítésére alkalmazhatjuk.
● A rózsaolaj fürdővízhez keverve remek vérkeringés-serkentő.
● A rózsa virágából készült tea görcsoldó hatásának köszönhetően enyhíti a fejfájást és az idegességet.
● A fáradt bőr és szemek frissítője, a sebgyógyulás gyorsítója. Főzetét külsőleg cellulitisz ellen is használhatjuk.
● Köszvény és a reuma ellen fogyaszthatjuk teáját.
● A rózsaméz összehúzóként fogíny sorvadására, ínygyulladásra, afták, szájsérülések és ajakherpesz ecsetelésére is használható.
● A mirigyrendszer általános kiegyensúlyozójaként, pl. klimaxra és általában a nőgyógyászati problémákra is iható teája.
● A rózsaesszencia öregedésgátló, erősíti a sejtfalakat.
● A leforrázott rózsalevél nyugtató, tonizáló és antiszeptikus hatású, borogatásként is alkalmazható. Száraz, vízhiányos és érzékeny bőrtípusra is kiválóan alkalmazható. Öregedő bőrre különösen ajánlottak, mivel a rózsa hatóanyagai gyulladásgátló és fertőtlenítő tulajdonságúak, zsíros és pattanásos bőr kezelésére is kitűnőek a rózsás termékek.
Hogyan használjuk fel a rózsát?
● a szárított szirmokat illatosítóba vagy teakeverékekbe,
● a rózsamézet afta és ajakherpesz ecsetelésére,
● a rózsalekvárt kenyérre kenve vagy desszertekben,
● a rózsaecetet leveles salátákhoz vagy testápolásra.
Ma Bulgáriában, Franciaországban, Marokkóban, Moldáviában, Törökországban és Ukrajnában is termesztenek olajrózsákat. A szirmokat hajnalban kezdik szüretelni, mert délelőtt már csökken az olajtartalmuk. A szirmokból lepárlással nyerik a rózsa illóolajat. Egy liter tiszta rózsaolaj előállításához körülbelül 5000 kg szirom szükséges, ezért a rózsa illóolaj igen drága.
A rózsafajok közül a Centifolia, a Gallica és a Damaszkuszi tartalmazza a legtöbb illóolajat. A Damaszkuszi rózsa hatóanyagait tekintve kiemelkedik a többi közül.
Napos időben gyengéden vágjuk le a frissen kinyílt virágokat és szárítsuk meg a virágszirmokat teakészítéshez, vagy készíthetünk belőle rózsalekvárt, mézes kivonatot, rózsazselét vagy rózsaecetet.
Rózsa tea készítése: 3-4 evőkanálnyi rózsaszirmot forrázz le egy liter vízzel, hagyd állni 10 percig, majd szűrd le. Iszogasd kevés illatos mézzel egész nap.
Rózsavíz készítése: két csésze nagyon illatos, friss rózsaszirmot forrázzunk le egy liter vízzel és hagyjuk állni két napig, utána zárjuk üvegbe.
Rózsaecet készítése: Különböző színű rózsákból készíthetünk rózsaecetet, többféle átlátszó üvegben.
5-6 szép tömött rózsáról szedjük le az illatos szirmokat. Töltsük széles nyakú üvegbe és öntsük fel 1 liter almaecettel vagy vörösborecettel, majd jól zárjuk le. Hagyjuk állni 1 hetet árnyékban, majd szűrjük át. Néhány friss rózsaszirommal töltsük szép színes, formás üvegekbe és zárjuk le. Hűvös helyen tárolva 6 hónapon belül használjuk fel.
Rózsaméz készítése: Fontos, hogy növényvédő szermentes, vörös rózsaszirmokat válasszunk alapanyagként. Kb. 20 tömött rózsavirág szirmait kissé tépkedjük szét, töltsünk meg vele egy 4 dl-es befőttes üveget és nyomkodjuk le. Öntsünk rá termelői virág vagy akácmézet és keverjük össze. Zárjuk le az üveget, két nap múlva, ha szükséges, akkor töltsünk utána még mézet.
Napos helyen körülbelül egy hónapig érleljük. Ez alatt az idő alatt a méz nyúlóssá válik és pompásan illatozik. Szitán átszűrjük (a visszamaradt résszel teát édesíthetünk), kis üvegcsékbe töltjük, és hűvös helyen tároljuk.
Minél vörösebb a rózsaszirom annál ízletesebb lesz a belőle készült méz.
