Ajánld ismerőseidnek!
|
1. Delfineknek nevük van - egyedi fütty
Minden palackorrú delfinnek saját, egyedi füttye van, ami olyan mint egy név. Kiskorukban találják ki és egész életükben használják. Ha egy társukat szólítják, lemásolják a füttyét. Több kilométerről is felismerik egymást. Amikor elszakadnak, folyamatosan fütyülik a nevüket, amíg meg nem találják egymást. A kutatók szerint ez bizonyítja az öntudat és a nyelvi gondolkodás kezdetét.
2. Fák cukorral védekeznek a fagy ellen
Ősszel a juhar és más fák cukrot pumpálnak a sejtjeikbe, ami természetes fagyállóként működik. A cukor megakadályozza, hogy jégkristályok szúrják szét a sejteket. Ezért lesznek a levelek vörösek, bordók - a zöld klorofill lebomlik, a cukorból antocián festék lesz. A dérrel borított vörös levél valójában egy fagy ellen harcoló kémiai gyár utolsó művelete.
3. Emberi szem 576 megapixeles
Ha digitális kamerához hasonlítjuk, az emberi szem kb. 576 megapixeles felbontású. Nem egy képben, hanem a folyamatos pásztázással érjük el ezt. A sárgafolton 6 millió csap, a periférián 120 millió pálcika dolgozik. Másodpercenként 30-60 képet dolgoz fel az agy, de a látásod 60-szor gyorsabb mint a legtöbb kamera. Ezért látsz élesen sötétben is és ezért fárad el a szemed a képernyőtől.
4. Pingvintojás hegyes alakú - nem gurul el
A császárpingvin tojása nem gömbölyű, hanem kúpos, hegyes. Ha ellökik, nem legurul a jégről, hanem körbe-körbe pörög egy pont körül. Ez életmentő az Antarktiszon, ahol nincs fészek, csak a lábfej és a has alatti bőrredő. A hímek 4 hónapig böjtölve melengetik -60 fokban. A forma miatt akkor sem veszik el a tojás, ha elszabadul a láb alól.
5. Jupiteren gyémánteső esik
A Jupiter és Szaturnusz belsejében akkora a nyomás és hőmérséklet, hogy a metánból kivált szén gyémántkristályokká áll össze, majd esőként hullik lefelé. A gyémántok olvadva folyékony gyémánt-tengert alkotnak a mélyben. Egy-egy viharban tonnányi gyémánt eshet. A NASA szerint a gyémánteső örök, de elérhetetlen, mert 30 000 km mélyen van, ahol semmilyen szonda nem bírja ki a nyomást.
6. Eper nem bogyó botanikailag, banán igen
Botanikailag az eper nem bogyó, hanem álbogyó, mert a magjai, az apró sárga pöttyök kívül vannak. A banán viszont valódi bogyótermés, mert egy magházból fejlődik és a húsa lédús. Ugyanígy bogyó a padlizsán és a paradicsom is, de a málna nem. Az eper azért lett kívül magvas, hogy a madarak egyék meg és szórják szét. A hétköznapi és a tudományos bogyó fogalom teljesen más.
