Ajánld ismerőseidnek!
 |
1. Méhek tánca
A mézelő méhek nem beszélnek, mégis zseniálisan kommunikálnak. Ha egy dolgozó gazdag nektármezőt talál, visszatér a kaptárba és bemutatja a híres riszáló táncot. A tánc szöge a Nap állásához képest mutatja az irányt, az időtartama és intenzitása pedig a távolságot és a minőséget jelzi. Így a társai akár kilométerekre pontosan megtalálják a lelőhelyet. Ezt a kódolt nyelvet Karl von Frisch fejtette meg, amiért Nobel-díjat kapott.
2. Sequoia óriások
A kaliforniai parti mamutfenyők a Föld legmagasabb élőlényei, a legmagasabb példány a 115 méteres Hyperion. Törzsük kérge akár 60 cm vastag, tele van csersavval, ezért ellenáll a tűznek, rovaroknak és gombáknak is. Több mint 2000 évig élhetnek, és nem a magasságuk miatt különlegesek csak: gyökérzetük sekély, de összefonódik a szomszédokéval, így közösen tartják meg egymást a viharokban. Valódi közösségi óriások.
3. Az emberi szem
Az emberi szem egy biológiai szuperkamera. A retinán körülbelül 120 millió pálcika felel a sötétben látásért és 6 millió csap a színekért. A szem másodpercenként 10 millió bitnyi információt dolgoz fel, mégsem érezzük a vakfoltot, ahol a látóideg kilép. A szemlencse 2 századmásodperc alatt fókuszt vált, a pislogás pedig 0,3 másodpercig tart, mégis folyamatosnak látjuk a világot. Az írisz mintázata egyedibb, mint az ujjlenyomat.
4. Lótusz-effektus
A lótuszlevél sosem lesz koszos, pedig mocsárban él. Felületét mikroszkopikus viaszkristályok borítják, amelyek miatt a víz nem szétterül, hanem gömböcskékbe áll össze és legördül, magával sodorva a port és baktériumokat. Ezt nevezik öntisztuló, szuperhidrofób hatásnak. A természet eme trükkjét másolja a biomimikri: így készülnek az öntisztuló homlokzatfestékek, vízlepergető ruhák és a repülőgépszárnyak jégmentes bevonatai is.
5. Vándorsólyom
A vándorsólyom a világ leggyorsabb állata. Zuhanórepülésben 390 km/h fölötti sebességet is elér, ehhez orrában kis csontos dudor lassítja a beáramló levegőt, mint egy sugárhajtómű légbeömlője. Szeme harmadik szemhéjjal védett, hogy ne száradjon ki száguldás közben. Szinte minden kontinensen él, Budapesten is költ a Parlament tetején. Vadászat után nem eszik azonnal, előbb letépi a zsákmány tollait, szinte rituálisan.
6. Gombahálózat
Az erdő talaja alatt egy láthatatlan internet húzódik: a gombák micéliumhálózata, a Wood Wide Web. A fák és gombák szimbiózisban élnek, mikorrhizát alkotnak: a gomba vizet és tápanyagot szállít a fának, cserébe cukrot kap. Egyetlen teáskanálnyi erdei talajban kilométernyi gombafonal lehet. Kutatások szerint a fák ezen a hálózaton figyelmeztetik egymást kártevőkről, sőt tápanyagot is küldenek a beteg szomszédnak.
